Megsemmisült az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli elnevezésű leszállóegysége, miután a Marsra történő leszállás folyamata során 2-4 kilométeres magasságból nekicsapódott a vörös bolygó felszínének – közölte az Európai Űrügynökség (ESA) egy NASA-műhold által készített felvételekre hivatkozva.
A kilövés pillanata
Leválva szállítóegységéről, az ExoMars űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység szerdán kezdte meg a leszállást a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele, és a modul sorsa azóta kérdéses volt.
Illusztráció: ESA (Európai Űrügynökség)
Illusztráció: ESA (Európai Űrügynökség)
Az 577 kilogrammos modul által visszaküldött adatok szerint, a Schiaparelli hőpajzsát, ejtőernyőjét és rakétáit használva a terveknek megfelelően lefékezett óránként 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve azután, hogy előzőleg 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lépett be a vörös bolygó légkörébe. Szakértők szerint a modul vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ereszkedett és 2-4 kilométerrel a felszín felett kezdődhetett el a kontrollálhatatlan szabadesés. Az addig visszaküldött mintegy 600 megabájtnyi adat – reményeik szerint – válaszokkal fog szolgálni arra, hogy pontosan mi is történt.
A landolás ütemterve egy valós idejű animáción bemutatva
A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel.
A Schiaparelli fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda még szerdán Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat – többek között metán nyomai után kutatva – az elképzelések szerint legalább 2022-ig.
Illusztráció: ESA (Európai Űrügynökség)
Az amerikai űrkutatási Hivatal Mars Reconnaissance űrszondája, amely 10 éve kutatja a vörös bolygót, kisfelbontású képeket küldött a Marsról. Ezeken jól kivehető egy világos pont, amelyekről az ESA szakemberei úgy vélik, hogy a leszállóegység 12 méteres ejtőernyője (alacsony a felbontásuk, mindössze hat méter/pixel). A felvételeken látható egy sötét, 15×40 méteres folt egy kilométerrel északra az ejtőernyőtől, amely akkor keletkezhetett, amikor a leszállóegység szabadesésben a Mars felszínébe csapódott. Az ESA szerint a Schiaparelli landolását robbanás követte, mivel üzemanyagtartályai valószínűleg tele voltak.
