Megtalálták Zrínyi Miklós költő és hadtudós lovának itatóvályúját, illetve annak darabjait az őrtilosi Zrínyi-újvárnál zajló ásatásokon. Amíg a leletet nem viszik a végleges helyére, levegőtől elzárva tárolják a Zalavíz Zrt. zalaegerszegi telephelyén. A nemrég előkerült itatóvályút a Göcseji Múzeum munkatársai vitték el az őrtilosi Zrínyi-újvárnál lévő ásatási területről, melyet egy tiszta vizű medencében tárolnak ideiglenesen, így próbálják megóvni a leletet.
Az őrtilosi Zrínyi-újvárnál nemrég fogtak hozzá a legizgalmasabb részhez, a kút feltárásához. Esterházy Pál szerint a vár 1664-es török ostromakor a hódítók bosszúból magyar védők holttesteit dobták a kútba, és megmérgezték ezzel a vizet, amiért Zrínyi a téli hadjárata során a kút kupolája fölé rakatta azt az aranyozott zászlót, amit Szulejmán szigetvári síremlékének tetejéről hoztak el.
Vándor László, az ásatást vezető régész korábban elmondta: három régész és négy kútásó már tíz méternél is mélyebbre jutott, de az említett emberi maradványokat nem találták meg. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy találtak embericsont-töredékeket, amelyekről nem tudni, mikor kerültek oda, s előkerült még a kútból a lerombolt egykori kútház több darabja, gerendája, s egyebek mellett néhány díszes kályhacsempe is.
Zrínyi Miklós a birtokait támadó kanizsai törökök féken tartására 1661-ben kezdte el építtetni az őrtilosi hídfőerődöt. A hadvezér a várból vezette híres téli hadjáratát: a 17 században példátlan tettet végrehajtva felperzselte a “Kanizsa hátában lévő” török várak többségét, felgyújtotta az eszéki hidat. Zrínyi megkezdte Kanizsa ostromát, de serege török felmentő csapatok érkezése miatt Zrínyi-újváron keresztül kénytelen volt a Muraközbe visszavonulni. Zrínyi-újvár 1664-ben, három heti ostrom után elesett, a törökök a föld színével tették egyenlővé, és a későbbi vasvári békében kikötötték, hogy nem lehet újjáépíteni.
A vár feltárása a kétezres években kezdődött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak bevonásával, de a munkálatokban nagy segítséget nyújtott és nyújt a Duna-Dráva Nemzeti Park, továbbá több múzeum, önkormányzat, erdészet is. A feltárásban résztvevők korábban arról tájékoztatták az MTI-t, hogy nagy jelentőségű lelőhelyről van szó, mert a területen kutatható állapotban maradt fenn az 1664-es ostrom nyom-mintázata, így lehetőség van a korabeli forrásokban leírt események “terepen való elhelyezésére” és arra is, hogy információt kapjanak az alkalmazott fegyverekről és harceljárásokról. Az egykori Zrínyi-újvár területén 2006-ban emlékhelyet hoztak létre, azóta Őrtiloson várjátékokat és kulturális bemutatókat rendeznek a Zrínyiek tiszteletére.
