Teljesen átalakulhat az iszlám világ legszentebb városa, Mekka az elkövetkező években, és nem feltétlenül előnyére. A mind nagyobb számban érkező zarándokok szállásigényének kielégítésére óriási szálloda-felhőkarcolók épülnek a történelmi belváros helyén. A nyugati világ minderről alig értesül, a szaúdi törvények értelmében ugyanis nem muszlim vallású nem teheti be lábát a Szent Városba.
Mekka alapterülete másfélszer nagyobb Budapestnél, lakosságszámában azonban hasonló, 1,7 milliós. A vallás által előírt zarándoklat, a hádzs idején azonban a Kába-követ őrző Nagymecsetbe igyekvő hívők minden évben megháromszorozzák a város lakosságát néhány hétre. Ez az időszak a város fő bevételi forrása, de legnagyobb átka is. Mekkában semmilyen tömegközlekedési lehetőség nincs, sőt, a város reptere is kicsi és funkciótlan; a zarándokok többsége a 80 kilométerre fekvő Dzsedda bővítés alatt álló nemzetközi légi- vagy vízi kikötőjéből érkezik, és gyalog közlekedik.
Jeddah Nemzetközi Repülőtér a mekkai zarándokúthoz
A zarándokok elsődleges célpontja, a Kába-kő őrzési helye a muszlim világ legnagyobb imaháza. Legutóbbi renoválása 2007-ben kezdődött meg és a várakozások szerint 2020-ig is eltarthat: ennek során a jelenlegi 800 ezer fős befogadóképességet 35%-kal, 1 120 000 főre növelik – a többséget természetesen kívül tartva a történelmi falakon. Ma már a hozzáértők is nehezen tudják megkülönböztetni a Nagymecset régi és újabb részeit, a bővítések (csak a szaúdi időszakban négy nagy renováláson esett át az épület) ugyanis az eredeti formák és anyagok felhasználásával készülnek.
Mekka, a Nagymecset a hádzs kezdete előtt két nappal
A Nagymecset története számos hasonlóságot mutat Mekkáével: a nyugati fogalmakkal nehezen értelmezhető metropolisz az állandó átalakulás fázisában él, az érkező zarándokok fogadására folyamatos a kapacitásnövelés. A régi városból a Kába-kő közvetlen környékétől eltekintve mára szinte semmi sem maradt. A 18. században emelt Ajjad-erődöt maga a szaúdi kormány bontatta el 2002-ben, nemzetközi tiltakozást kiváltva, hogy helyén szállodák épülhessenek, manapság azonban a magántőke vette a kezébe az irányítást. Beépítését tekintve Mekka egyre inkább kezd egy nyugati nagyvárosra hasonlítani, az épületek telepítése és tömege azonban a keleties káoszt őrzi.
Mekka, az Abrádzs Al-Bajt Hotel
A leginkább megdöbbentő építkezés a Nagymecset közvetlen szomszédságában zajló Abrádzs Al-Bajt komplexumé. Az óriási szállodaegyüttes hat, 250 méter körüli toronyból és egy 595 méteres felhőkarcolóból áll; utóbbin a világ legnagyobb toronyórája is helyet kap. A közel-keleti Dar Al-Handasah építésziroda tervezte komplexumban akár százezer ember is megszállhat egy időben. A megdöbbentő sebességgel készülő szálloda már most, az átadás előtt teljesen átformálta a város távlati képét – tömegét és építészeti megformálását azonban többen kárhoztatják, mint dicsérik.
A gigantikus építkezéssel egyidőben Mekka több negyedében folynak átfogó beruházások. Az amerikai Gensler Architects nemrég mutatta be terveit a város déli részén fekvő Darb Al-Khalil újjáépítésére. A hagyományos beépítésű városnegyed helyére a Gensler magasházak egész erdejét vizionálja, amelyek között szurdokszerű út vezet a Nagymecset irányába.
A városfejlesztés komoly akadálya Mekka kietlen, sziklás vidéke. A város maga a valamelyes védettséget nyújtó völgyekbe települt; az itteni házak helyére kerülnek most a felhőkarcolók. A kontrollálatlan fejlesztések azonban már a város működőképességét veszélyeztetik. Ennek megoldására Abdullah szaúdi király személyes javaslatainak figyelembe vételével 2008-ban több nyugati építészt kértek fel, hogy gondolják újra Mekka városszerkezetét és a szükséges lépéseket. A meghívott tervezők között ott a valóságos sztárnak számító brit Norman Foster és a bagdadi születésű, Londonban élő Zaha Hadid is. Részvételüket az iszlám világban némi gyanakvás fogadta: Szami Angavi, a muszlim szakrális építészet elismert szakértője kétségeit fejezte ki, hogy ennyire kívülállók képesek lennének-e felnőni a feladat lényegéhez.
Az új építkezések nincsenek tekintettel a város történelmi léptékére
A tervezési folyamat eredményei szigorú titoknak számítanak; még az sem nyilvános, hogy a nyugati építészeket egyáltalán beengedték-e a városba.
