A Tokióban élő Kunito Imai minden évben felkeresi a Nagano prefektúrában található Jigokudani Majomparkot, ahol a látogatók természetes környezetükben figyelhetik meg a japán makákókat, vagy ahogy gyakran nevezik őket, a hómajmokat. Kunito Imai autodidakta módon tanult meg fotózni, és amikor csak teheti elhagyja a nyüzsgő nagyvárost, hogy a természetben lehessen és megörökítse Japán változatos növény – és állatvilágát. A japán makákókat különösen szereti fotózni, mivel mindegyikük saját személyiséggel rendelkezik és mindig nagyszerű fotóalanyoknak bizonyulnak.
A japán makákó a legészakabbra élő majomfaj. Jól tűri a hideget, olyan területeken is megél, ahol télen a hőmérséklet -15 °Calá süllyed. A földön és fákon egyaránt ügyesen mozog, a majmok többségétől eltérően kedveli a vizet és szeret fürödni. Télen gyakran felkeresik a meleg vizű forrásokat, hogy azokban fürdőzzenek és melegedjenek, ami után szívesen játszanak a hóban, sőt olykor még hógolyócsatákat is vívnak egymással. A hómajmok elsősorban növényi eredetű táplálékokat fogyasztanak, de kisebb állatokat is elkapnak.
A japán makákók 15–200 fős csoportokban élnek, melyek fő összetartó ereje a nőstények kapcsolatrendszere. A nőstények életük végéig a szülőcsoportjukban maradnak, a hímek viszont elköltöznek. A japán makákók meglehetősen szaporák, mivel az anyák az idősebb kölykök gondozását meg tudják osztani a rokonokkal. A csoportok szociális szerkezete rendkívül összetett, valóságos majomtársadalom. A nőstények 5 éves korukban válnak ivaréretté, és körülbelül 173 nap vemhesség után általában egy kölyköt hoznak a világra.
A fürdőző japán makákókat előszeretettel keresik fel a fotósok és természetfilmesek:
Fotó: Wikipedia/Yosemite
VIDEÓ:
Kunito Imai csodálatos természetfotóit a Facebook-oldalán lehet megnézni: It’s only natural/Kunito Imai
