Továbbfejlesztik a robotszerzetest, amely egy külvárosi pekingi buddhista templomban állt néhány éve szolgálatba. Kína két vezető technológiai cége megállapodást írt alá a Lungcsüan (Sárkányforrás) nevű templommal az intézményben szolgáló robotszerzetes bölcsességének gazdagításáról.
A híres templom a Liao-dinasztia (907-1125) idején épült, s tíz éve közössége arra szánta el magát, hogy a kor új eszközeit is a buddhizmus, a hagyományos kínai kultúra szolgálatába állítja. 2006-ban már blogokat, mikroblogokat indítottak kilenc nyelven. Egyébként köztudottan az ország egyik legképzettebb szerzetesi közössége él és dolgozik a falai között, melynek tagjai jelentős kutatói munkát is végeznek.
A templom azt szeretné, ha korszerű mesterséges intelligenciával látnák el a Hszian’er nevű robotot – jelentette be Hsziantu mester, a buddhista intézmény mesterséges intelligencia és információs technológiai kutatócsoportjának vezetője az 5. Kínai Robotop csúcstalálkozón.
A templom technológiai csoportja önállóan, 2015-ben alkotta meg a 60 centiméter magas robotszerzetest, amely képes mantrákat mondani és a buddhista tanításokkal kapcsolatos alapvető kérdésekre válaszolni. A sárgaköpenyes robotnak azóta már 1,37 millió rajongója van, és naponta mintegy százezer ember kínai és angol nyelvű írásos és hangüzeneteire válaszol a WeChat mikroblogon.
A robot fejlesztői az elmúlt évek kommunikációja alapján megtudták, hogy a legtöbb kérdést Hszian’er a szerelemről, a stresszről, a haragról, és az élet zűrzavarairól kapja. Válaszai a templom rendfőnöke, Hszücseng mester gondolatain alapulnak. A templom most azt tervezi, hogy létrehoznak egy széles adatbázist a robotnak feltett kérdésekből és válaszokból, az iFlytek cég segítségével javítják a robotszerzetes nyelvi képességeit, a Tencent cég pedig a robot adatfeldolgozó funkcióit erősíti. A fejlesztéssel egy harmadik generációs Hszian’ert hoznak létre.
A kis robot megálmodója, Hszianfan mester azt nyilatkozta, hogy Hszian’er – a tudomány és a vallás ötvözésével – kiváló megtestesítője a buddhizmus bölcsességének. Mint fogalmazott, a kettő ugyanis nem zárja ki egymást, nincsenek ellentmondásban. A mester szerint az okostelefonok uralta társadalomban mind nagyobb szükség van a buddhizmusra, amely betölti a felgyorsult világban keletkező űrt, gondozza az emberek lelkét.
