Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet). A jövendőbeli ütköztető (Future Circular Collider, FCC) nagy segítségére lesz részecskefizikusoknak az egész 21. században – írták a tudósok a koncepciótervben.
“Száz kilométeres szupravezető protongyorsítót tervezünk, amelynek az energiája akár 100 teraelektronvoltra (TeV) növelhető” – mondta Frederick Bordry, a CERN gyorsítókért és technológiáért felelős igazgatója.
Az új részecskeütköztetőt arra tervezték, hogy új generációs, szupererős mágneseket használva új lehetőségeket teremtsenek a fizikában, többek között a 100 teraelektronvolt vagy annál is nagyobb energia elérést. Az új kutatóberendezéssel pontosan lehet tanulmányozni többek között azt, hogy hogyan lép interakcióba egy Higgs-bozon egy másik Higgs-bozonnal, az úgynevezett elektrogyenge szimmetria szerepének feltárása pedig az univerzum történetének tanulmányozásában jelenthet áttörést a CERN szerint.
Az FCC felépítésének teljes költsége elérheti a 24 milliárd eurót. A koncepciótervet részecskefizikusok nemzetközi csoportja vizsgálja meg más tervekkel együtt a 2020-ban publikálandó európai részecskefizikai stratégia elkészítése során.
Az FFC elődjét, a nagy hadronütköztetőt (LHC) december elején karbantartásra leállították. Kísérleteinek egyik legérdekesebb eredménye, hogy 2012-ben – fél évszázaddal a feltételezésük után – sikerült bizonyítani az “isteni részecskének” is nevezett Higgs-bozon létezését. 2018-ban az LHC ATLAS kísérletével bizonyították a Higgs-bozon B-kvarkokra való szétesését is.
