Ausztráliát már természeti látványosságainak köszönhetően is joggal nevezhetjük a Föld egyik legizgalmasabb vidékének, ám egyedülálló élővilága teszi igazán különlegessé. A kontinens kétségkívül a kenguruk és erszényesek királysága, köztük megannyi érdekes és ritka fajnak az otthona. A háborítatlan ausztrál vadon szolgál a világ egyik legaranyosabb állatának, a fakúszó kengurunak is az élőhelyéül.
A fakúszó kenguruk vagy más néven kúszókenguruk (Dendrolagus) Északkelet-Ausztráliában élnek, illetve Új-Guinea hegy- és síkvidéki erdeiben is előfordulnak. A különleges erszényes képviselői leginkább fákon élő bolyhos medvékre emlékeztetnek. Csak keveset tudunk erről a félénk, rejtőzködő életmódot folytató állatról, s még mindig rejtély fedi alfajainak evolúciós folyamatát.
Szervezete a fán lakó életmódjával szoros összefüggésben alakult ki. Mellső lábuk vastag és izmos, majdnem olyan hosszú, mint a hátsó láb. Mászáskor a két hátsó láb egymástól függetlenül mozog. A lábfejeiken durva, párnaszerű talpgumók és mozgékony ujjak vannak. A karmok görbék, hogy az állatok át tudják kulcsolni az ágakat, és fel tudjanak mászni a fatörzseken. A farok egyes fajok esetében hosszabb a törzsnél, ez az egyensúlyozásban és a mászásban nyújt segítséget nekik.
Táplálékuk levelekből, gyümölcsökből és rügyekből áll. Bundájuk színezete fajtól függően sokféle lehet. Az ivarérettséget 18-24 hónaposan érik el, a vemhesség pedig egy hónapig tart, ennek végén 1 kölyök születik, amely 400 napot tölt az anyja erszényében; a fakúszó kenguruknál ül a legtöbbet a kölyök az erszényben. Természetvédelmi helyzetük kapcsán kiemelendő, hogy az utóbbi évek erdőirtásai miatt állománya jelentősen lecsökkent, számos alfaj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat felsoroló vörös listáján is szerepel.
