Négyezer éves “sebészkéseket” tártak fel Peruban, ami igazolja, hogy az ősi perui orvosok sebészi beavatkozásokat végeztek a pácienseken. A dél-amerikai ország középső részén feltárt leleltek szerint a kecsuát beszélő jacsak bennszülöttek gyakorolták az orvoslást. A palakőből készült “sebészkéseket” 16 gyermek és felnőtt mumifikálódott maradványaival együtt találták meg, akiknek teste magzati pózban nyugodott, az Andokban élt törzseinek hitvilágához illően “az újjászületésre készen”.
Antonio Robles, az Andok északi részén fekvő Huánuco tartomány Churubambában lévő helytörténeti múzeumának kurátora szerint a feltárás igazolja, hogy az ősi peruiak gyakorolták az orvoslást, ismerték a koponyalékelést és mumifikálást is végeztek, ami arra utal, hogy tisztában voltak bizonyos orvosi technikákkal. Robles hangsúlyozta, hogy az elvégzett sebészi beavatkozásokhoz ismerniük kellett az emberi testet, és nemcsak a holtak mumifikálásához szükséges vágásokkal voltak tisztában, hanem a gyógyító technikákkal is.
A múmiákat Limától több mint 400 kilométerre északra, a Huánuco tartománybeli Papahuasiban, a Huallaga folyó bal partján tárták fel. A régészeti helyszínen kőmozsarakat is találtak, amelyeket gyógyító növények összetöréséhez használhattak, és egyéb orvosi eszközök is előkerültek. “Nyilvánvaló, hogy a térség lakói között voltak, akik gyógyítottak, ami szokatlan, mivel az emberek zömmel vadászok, földművesek, gyűjtögetők és harcosok voltak. Nagyon érdekes egy olyan falu feltárása, ahol gyógyítottak, megérdemel egy kiterjedt kutatást” – értékelte Robles. A jacsak törzs létezésének első bizonyítékait 14 éve a japán archeológus, Onuki Josio vezette régészcsapat tárta fel.
