Félmilliárd kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után október 19-én megérkezik a Marsra az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Schiaparelli leszállóegysége. A landolás sikerét jelző információk tízperces késéssel jutnak el a Földre.
“Mindennek millimásodpercnyi pontossággal kell történnie, miközben képességünk az események befolyásolására egyenlő a nullával” – mondta Jorge Vago argentin mérnök, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője. A landolási manővert irányító számítógép adatainak ugyanis tíz percre van szükségük ahhoz, hogy a Marsról eljussanak a Földre. Mire az irányítóközpontba megérkeznek az esetleges problémákról szóló információk, a Schiaparelli leszállóegység addigra talán már a Mars vörös homokjában fekvő űrszemétté válik. Vago azonban magabiztos, mert a “szimulációk szerint a siker esélye csaknem 98 százalékos”.
Forrás: ESA/ATG medialab
Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a vörös bolygón, és a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az első űrhajósok Mars-utazását. Az ESA 1,3 milliárd eurót, az orosz partnerintézet, a Roszkoszmosz egymilliárd eurót fektetett a projektbe, amelynek második, 2018-ra tervezett szakaszát finanszírozási problémák miatt elhalasztották 2020-ra. A vörös bolygó marsjárós felfedezésének költségeit ugyanis még jóvá kell hagyatni az ESA tagállamaival.
Forrás: ESA/S. Corvaja
A Mars-expedíció keretében az űrhajós nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát – fedélzetén a két űrügynökség kutatóműszereivel – és a Schiaparelli leszállóegységet március 14-én indították útjára a kazahsztáni Bajkonurból. Vasárnap a szonda és a leszállóegység kettéválik, majd a Schiaparelli három napig tartó leszállási műveletbe kezd a Mars felszínére.
Forrás: ESA/ATG medialab
Forrás: ESA/ATG medialab
A TGO legalább 2022-ig fog keringeni a bolygó körül, és többek között metán nyomai után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.) A kutatás előtt azonban a szonda még egy hosszantartó manőverbe kezd, az ESA és a Roszkoszmosz tervei szerint ugyanis 2017-ig tart, mire a TGO eléri a célként kitűzött pályáját, és megkezdi a munkát 400 kilométerrel a Mars felszíne felett.
A misszió központi része az a marsjáró, amelynek egy orosz Proton-M típusú űrhajóval történő feljuttatását két évvel későbbre, 2020-ra halasztották. A robot élet nyomai után fog kutatni, ehhez két méter mélyre fog fúrni a Mars talajában. Ezt elsőként teszi meg a Mars-kutatás történetében, az eddigi, amerikai marsjárók ugyanis csak néhány centiméternyire hatoltak be a Mars belsejébe.
Fotó: NASA, ESA, The Hubble Heritage Team
A Mars a Naprendszer egyik legtöbbet kutatott égiteste: 1960 óta több mint negyven missziót indított a vörös bolygóra elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország. Nevét a felszínén nagy mennyiségben megtalálható vasoxid miatti színének köszönheti. Vöröses fénye miatt a rómaiak a háború istenéről nevezték el. A Földtől mért legkisebb távolsága 56 millió, a legnagyobb pedig 400 millió kilométer, Naptól mért távolsága 228 millió kilométer, vagyis a Nap-Föld távolság másfélszerese.
Fotó: Wikipedia
