Az átlagos magyar nyugdíjasra gondolva nem világ körüli utak jutnak eszünkbe először. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nyugdíjasként nem lehetne utazni. A jelenleg nyugdíjba vonuló generáció az 1950-es évek második felében született, egy olyan világban, amelyben az utazás lehetséges volt ugyan (a ’60-es évektől a 80-as végéig egyre inkább, a Kádár rendszerben), de nem volt könnyű vagy olcsó. Az 1990-es évektől egészen 2020 márciusáig egyre könnyebbé vált az utazás és sok minden egyre olcsóbb is lett (egy autó megvétele és fenntartása a havi fizetésekhez képest, az ultra olcsó fapados jegyek, egyes hostel jellegű szállások, stb.), ahogy információhoz is egyre könnyebb hozzájutni, elsősorban az internetnek köszönhetően, magyar nyelven is. Mégis igen sok akadálya van annak, hogy a magyar nyugdíjasok utazzanak. Nézzünk meg ezek közül néhányat, majd megpróbálunk egy-egy megoldási javaslattal is élni.
Miért nem utaznak a magyar nyugdíjasok?
1, A nyelvtudás hiánya:
Annak ellenére, hogy léteznek már (egyre jobb) programok és applikációk, amelyek ingyenes is elérhetőek, amelyekkel a külföldi kommunikáció valamilyen szinten lehetséges (a Google Fordító a legismertebb, de nemrég jelent meg a DeepL Fordító is), ahogy léteznek olyan applikációk, amelyek nem a növényekre mutatva mondják el, hogy mire is nézünk, hanem a külföldi feliratokra és rögtön le is fordítják őket – pl. magyarra. Ezek a fordítóprogramok nem helyettesítik a nyelvtudást, de a kommunikációt valamilyen módon lehetővé teszik, így leegyszerűsítik az üzenet átvitelét.
2, A rutin megtörése:
Az ember általában olyasmit tesz, ami a szokásainak, mindennapjainak a része. Ha minden évben lemegy az ember a Balatonra, könnyen lehet, hogy ezt a szokást megtartja nyugdíjas korára is. Azonban, ha sosem utazott valaki külföldre, valószínűtlen, hogy „csak úgy” nekivágna a nagyvilágnak 65 éves kora után: de erre is volt már azért példa.
3, Az utazás nem feltétlenül egy óriási expedíció:
Nem kell rögtön Bolíviába utazni: Európa egyik előnye utazás szempontjából, hogy végtelenül kicsi. Csak Európában több mint 500 UNESCO világörökségi helyszín van, míg az egész világon 1121 ilyen világörökségi helyszín létezik. Tehát a világ örökségének bizonyos szempontból közel a fele egy valójában tenyérnyi helyen helyezkedik el: egymástól néhány száz kilométerre. (Az egész Európai Unió jóval kisebb, mint Brazília, az Egyesült Államok, nem is beszélve Kínáról vagy Oroszországról).
4, A pénz:
Ha az átlagnyugdíj nem 140-142.000 Ft lenne ma Magyarországon, hanem mondjuk ennek a kétszerese (és /vagy az euró árfolyam is ismét 250 Ft körül lenne, nem 350 Ft felett), akkor könnyen lehet, hogy többen utaznának. Nem véletlen, hogy sok amerikai nyugdíjas óceánjáró és folyami hajókon utazik Európában, míg igen kevés magyar nyugdíjas utazik el a Mississippi folyóra egy két hetes kiruccanásra.
Néhány megoldási javaslat
Nem létezik mindenre instant megoldás, de aki tapasztalt utazó, az tudja, hogy nagyon sokszor lehet kiskapukat találni és a hagyományostól eltérően is boldogulni és problémákat megoldani.
1, A nyelvtudás hiánya nem zár ki minden desztinációt
Ha van ismerősünk, aki (éppen) egy másik országban, városban lakik, érdemes meglátogatni: legyen szó Veszprémről, Londonról vagy Madridról például. Ha pedig nincs külföldi ismerősünk (legalábbis olyan, akivel szívesen töltenénk hosszabb időt), akkor is be lehet utazni Magyarországot és a magyarlakta területeket: többek között Dél-Szlovákiát, a szerbiai Vajdaságot és az ukrajnai Kárpátalját.
2, A rutint néha meg kell törni
Idősebb korban még könnyebb beragadni a napi rutinba, de nincs kőbe vésve, hogy ennek így kell, hogy legyen. Ha egy nagy utazás túl nagy falatnak tűnik, próbáljuk meg felfedezni a várost, ahol élünk (Mikor jártunk utoljára a központban? Mit szoktak megnézni a környékünkre látogató turisták? Mi változott az utóbbi hónapokban, években? stb.), de akár el is mehetünk úti beszámolókra, olvashatunk útikönyveket: ezek sokat segíthetnek a szükséges motiváció megtalálásában.
3, A rövid utazás is érdekes lehet
A Covid-19 világjárvány különösen segített abból a szempontból, hogy (legfeljebb) a lakhelyünkhöz közeli, esetleg előtte ismeretlen helyeket fedezzük fel: leginkább Magyarországon, határátlépések nélkül. Ehhez tengernyi információt találhatunk az interneten: ha hosszabban szeretnénk utazni, érdemes lehet fél- vagy egy napos túrákkal kezdeni. Budapestről el lehet érni olyan érdekes városokat, mint Szeged, Pécs vagy Győr és sok természeti értéket is: a Balatontól kezdve az Északi-középhegység csúcsain át a Dunakanyart, várakat, de akár egy egynapos túra keretében külföldi desztinációkra is el lehet jutni: például Kassára, Pozsonyba, Szabadkára, Nagyváradra: a legtöbb ilyen város akár tömegközlekedéssel is elérhető és nem feltétlenül kell ott aludni sem.
4, A disznófejű Nagyúr
Az állami nyugdíjunkat közvetlenül megnövelni csak a jól ismert, hagyományos módszerekkel lehet: vagy több ideig (40 évnél, 65 éves kor felett is!) kell dolgoznunk vagy magasabb fizetést kell kapnunk (ez utóbbi akkor lehetséges alternatíva, ha jelenleg nem vagyunk teljesen bejelentve). Azonban bármilyen más mellékes bevétel segítség lehet az olyan időkben is, amikor a külföldi „kemény valuta” árfolyamok elszállnak. Erre térünk ki bővebben a továbbiakban.
Milyen módszerekkel lehet megnövelni a nyugdíjunkat?
Minden módszer elképzelhető és hatásos lehet arra vonatkozóan, hogy anyagilag jobban álljunk a nyugdíjas évek alatt, mint amit az állami nyugdíj nyújt majd. Lehet szó nemesfémbe fektetésről, állampapírról, ingatlanról (és kiadásról), cég indításáról stb. Azonban létezik egy jogilag is jól behatárolt kategória, amelyet úgy hívunk, hogy nyugdíj előtakarékosság. Ez a gyűjtőfogalom három termékcsoportot foglal magában, amelyek az alábbiak:
– az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),
– a nyugdíjbiztosítás és
– a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).
Nem véletlenül írtuk, hogy ez három termékcsoport: az összes pénzintézet összes termékét figyelembe véve közel 100 olyan termék van, amely nyugdíj előtakarékosságnak minősül jogilag. És miért fontos ez a jogi kategória? Azért, mert elsőre érdekes módon az állam támogatja ezeket a privát pénzügyi termékeket: a befizetett megtakarítási összegeink 20%-át visszaigényelhetjük a személyi jövedelemadónkból. És miért érdeke mindez az államnak? Azért, mert így egy nagy lépést tesz afelé, hogy az állampolgárai jobban el tudják látni önmagunkat, így kevésbé legyenek az államra szorulva. Ezzel egyébként az állam burkoltan elismeri, hogy az állami nyugdíjrendszer már nem elégséges az idősek teljes ellátására.
Melyik a leginkább ajánlott nyugdíj előtakarékosság?
A NYESZ, vagyis a nyugdíj előtakarékossági számla igen keveseknek ajánlott: ez egy hagyományos értékpapír számla, amellyel azonban igénybe lehet venni az adójóváírást. Ez azoknak ajánlott, akik valóban képzettek és tapasztaltak a pénz világában (tőzsdei termékek, értékpapírok stb. kereskedelmében): itt hazai és európai értékpapírokkal is lehet kereskedni.
Az önkéntes nyugdíjpénztár az 1990-es évek végén jött létre, amikor sok munkáltató átvállalta az alkalmazottai tagdíját, míg az alkalmazottak jellemzően nagyon kis összegeket fizettek be havonta: így több mint egy millió ilyen számla létezik ma Magyarországon, azonban nagyon kis összegeket találunk ezeken. Ez a befektetés a magyar gazdasággal együtt mozog, ez ilyen szempontból kockázatosabb lehet.
A nyugdíjbiztosítás 2014 óta támogatott termékcsalád, amelyet már több százezren választottak: itt több portfólió közül választhat az ember és több segítséget is kap, mint a másik két termékcsalád esetén. Minimum 10.000 Ft-ot kell befektetni / megtakarítani ebben a konstrukcióban és sokak szerint ez a legjobb megoldás.
Nincs olyan termék, amely mindenki számára ideális, így érdemes egy független szakértővel megbeszélni a részleteket: egy 1 órás konzultáció akár több százezer vagy több millió forintot is spórolhat az embernek a nyugdíjas korig. Nagy előny, hogy az ilyen konzultációk ingyenesek.
