Ólommérgezés, majd gázolás miatt pusztult el az a 22 éves parlagi sas, amelyet december 12-én lakossági bejelentés után talált meg Mátraalján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) helyszínre érkező természetvédelmi őre begyűjtötte a tetemet, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára került. A mostanra elkészült kórbonctani és toxikológiai vizsgálatok eredménye kimutatta, hogy az állat májában magas ólomkoncentrációt találtak – közölte az MME.
Az Állatorvos-tudományi Egyetemen zajló DNS vizsgálatok eredményei igazolták a természetvédők félelmét, miszerint az elpusztult állat a közeli parlagisas-territórium tojó madara volt. Az „M06F1” kóddal azonosított példány volt a hazánkban ismert egyik legidősebb parlagi sas, mivel a fészek alól begyűjtött vedlett tollak genetikai vizsgálatával már 2000 óta nyomon követték a madarászok. Ekkor a tollazata alapján 5 éves korúnak határozott madár 1995 májusában kelhetett ki a tojásból, így pusztulásakor nagy valószínűséggel 22 éves és 7 hónapos volt.
A fokozottan védett parlagi sas pusztulását valójában az ütközéses trauma okozta, azonban az ilyen szintű ólommérgezés koordinációs zavarral jár. Ez a magyarázat arra, hogy a több mint két évtizedes élettapasztalattal rendelkező sas miért lehetett az általa jól ismert élőhelyén gázolás áldozata. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.
Az elpusztult madár élete során 24 fiókának adott életet, köztük a híres Remény nevű sasnak is, amelyet az emberi zavarás miatt nem tudott kikelteni és felnevelni. A mesterségesen kikeltett, egy másik saspár által örökbe fogadott madár szintén mérgezés áldozatául esett.