Önálló faj lehet a kínai Jangce-folyóban honos rücskösfarkú disznódelfin, más néven indiai tengeridisznó, amelyet eddig a három létező alfaj egyikének tartottak. Egy nemzetközi kutatócsapat alaposan megvizsgálta a világ egyetlen édesvízi delfinjének genetikai örökségét.
A csak a Jangce-folyóban előforduló, súlyosan kihalás fenyegette delfin genomját összevetették 48 másik, a világ különböző térségeiből származó rücskösfarkú disznódelfin génállományával, és arra a megállapításra jutottak, hogy a Jangce-delfin genetikailag annyira “elszigetelődött” a többiektől, hogy “különálló” fajnak tekinthető.
A Jangce-delfin például nem tud keveredni más rücskösfarkú disznódelfinekkel, így nem képes átadni azoknak a DNS-ét. Jól kimutatható a jelentős genetikai különbség az állat veseműködésében is – olvasható a nemzetközi tudóscsoport kutatási eredménye a Nature Communications című folyóiratban.
A kutatók szerint a Jangce-folyóba élő tengeridisznó 5-40 ezer évvel ezelőtt szakadhatott el sósvízi rokonaitól, és “hamar alkalmazkodott új környezetéhez”, az állat főbb csoportjai hosszú évezredeken keresztül nem keveredtek más rücskösfarkú disznódelfinekkel – mondta az AFP-nek Rasmus Nielsen, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatója.
A Jangce-delfinnek nincs hátúszója, és az összes disznódelfin közül csak ennek van úgynevezett homlokzsírpárnája. Soha nem merészkedik a mélyebb víztömegekbe, a parttól ritkán távolodik el, ennek ellenére ügyesen rejtőzködik, észrevenni ritkán lehet. A jangcei rücskösfarkú disznódelfin (Neophocaena phocaenoides asiaeorientalis) kizárólag a Jangce folyóban és az azzal kapcsolatban álló két tóban fordul elő, és az óriáspandánál is ritkább.
Számuk évente 14 százalékkal csökken, jelenleg 1000 példány lehet belőlük. A kutatók szerint rövid időn belül a másik édesvízi cetféle, az évekkel ezelőtt kihalt kínai folyami delfin (pajcsi) sorsára juthat az egyre szennyezettebb vizű és egyre nagyobb hajóforgalmú Jangcéban.
