Oroszország 2024 után egy ötmodulos saját űrállomást hozhat létre – jelentette be Jevgenyij Mikrin, a Roszkoszmosz orosz űrhivatal emberes űrrepülésrendszereiért felelős főkonstruktőre a napokban Moszkvában. Mirkin szerint az űrállomáson háromfős személyzet dolgozhat majd. Jövőre ér véget a Nemzetközi Űrállomás három új modult feltételező orosz szegmensének kialakítása. Arról, hogy ennek alapján célszerű lesz-e egy saját állomás megépítése, 2024 után hoznak majd döntést.

A főkonstruktőr szerint 2024-re várható az új, Fegyeracija típusú, többször felhasználható visszatérő egységgel rendelkező, a pontos Holdra szállást is biztosítani képes űrhajó kipróbálása. Igor Komarov, a Roszkoszmosz vezetője szerint Oroszország 2025-ig 150 műhold felbocsátásával fogja megújítani űrszerkezet-állományát.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyébkánt január 19-én ünnepelte hétezredik napját a világűrben. Az állomást még 1998-ban kezdték el építeni tizenhat ország összefogásával. Eredetileg csak egy egységből állt, majd az évek során kibővítették. Napjainkban már nagyjából futballpálya méretű és több laboratórium is található a fedélzetén. 1999-ben a Discovery volt az az első űrsikló, ami kikötött az ISS-en. Az első csapat űrhajós pedig 2000. november 2-án lépett a fedélzetére, s azóta folyamatosan tartózkodnak asztronauták az állomáson. Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. A légköri fékezőhatás és a pályamódosítások miatt a pályamagasság néhány kilométert változhat. Az űrállomás egymáshoz kapcsolt hermetikus, lakható modulokból és a hozzájuk kapcsolt rácsszerkezetből áll.


Az ISS fő energiaforrása a Nap, napelemeket használva alakítja át elektromos árammá. Mivel 92 percenként megkerüli a Földet, ezért az év legnagyobb részében a keringési idő mintegy felét földárnyékban tölti. Az árnyékban töltött idő alatt az energiaellátást akkumulátorok biztosítják, amelyeket a napelemek folyamatosan feltöltve tartanak. 2016-ban először sikerült vasvirágokat ültetni (és életben tartani) az űrállomáson, ami fontos lépés afelé, hogy valamikor a jövőben az asztronauták tudjanak majd növényeket termeszteni az űrhajók fedélzetén utazás közben. A NASA tervei közt szerepel, hogy a Nemzetközi Űrállomáson készítse fel az űrhajósokat a Mars utazásra, és az is, hogy az ISS fedélzetén állítson elő űrhajó-alkatrészeket.
