Élőlények 12 millió éve megkövült nyomait találták meg spanyol geológusok Barcelona leghíresebb szecessziós épületeinek homlokzatán, a katalán nagyváros kellős közepén. A 19. század végén modernista (szecessziós) stílusban emelt homokkő épületekben szabályos hengeralakú és egyenes vonalú, elágazás nélküli csőszerű járatokat, úgynevezett nyomfosszíliákat talált Zain Belaústegui, a madridi III. Károly egyetem kutatója és fia, Alejandro Belaústegui, a Barcelonai Egyetem munkatársa.
A nyomfosszília nem magának egy ősi élőlénynek, hanem a létezésének valamilyen fennmaradt nyoma. A Lapillitubus montjuichensis nevű új városi kövület gyűrűsférgektől származhat – írták a szakértők a Geologica Acta folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az elnevezés a katalán főváros hegyére, a tengerparthoz közeli Montjuicra utal, ahol a római kor óta bányásztak építőkövet. A montjuici kőfejtőket az 1950-es években bezárták, a modernizmus – a katalán szecesszió – építészei azonban a 19. század végén még felhasználták az ott bányászott követ.
A két kutató e modernista épületek, köztük az Igazságügyi Palota homlokzatán fedezte fel a megkövült csőszerű járatokat, amelyeknek legjellegzetesebb, körülbelül 10 milliméter átmérőjű példányai a Casa Pascual i Pons nevű épület kövein láthatók hosszmetszetben. A kutatók szerint a megkövült csövecskéket a tegzesek lárvái vagy a gyűrűsférgek közé tartozó soksertéjűek használhatták hajdan. Más, ma élő állatok végzett tanulmányok alapján leginkább arra gyanakodnak, hogy az üregeket gyűrűsférgek áshatták egy sekély tengerben vagy egy sűrű elágazás szabdalta folyótorkolatban.
A kövületek jó állapotban maradtak fenn, az épületek pedig, amelyeken találták őket, műemléki védelmet élveznek. “Az épületeken, szobrokon, járdákon és környezetünk más, ember alkotta tárgyain található városi fosszíliák fontos részét alkothatják paleontológiai örökségünknek” – írják tanulmányukban a geológusok, akik remélik, hogy munkájuk ösztönzés ad más hasonló kutatásokhoz.
Universitat de Barcelona, MTI
