Ősi kalendáriumként szolgálhattak a mai Törökország területén található Yazilikaya hettita sziklaszentély domborművei. Svájci kutatók szerint a 3200 éves komplexum fontos vallási szerepet töltött be a Hettita Birodalom központja, Hattuszasz lakóinak életében. A bronzkori mészkőkomplexum nevének jelentése “feliratos szikla”.
A sziklaszentély helyiségeinek falaiba vájt lapos domborművek egy része ókori mezopotámiai istenségeket, annunakikat ábrázol – írja a New Scientist. Az összeesküvés-elméletek hívői szerint az anunnakik idegen lények voltak, akik aranyat jöttek bányászni a Földre, ám az antarktiszi gleccserek olvadása miatt távozniuk kellett a bolygóról.
Néhány szakember most új teóriával állt elő: úgy vélik, hogy noha a véseteket immár évtizedek óta tanulmányozzák a kutatók, az eddigi vizsgálatok elsiklottak bizonyos kulcselemek fölött.
A Luwian Studies nevű nemzetközi nonprofit alapítvány elnöke, Eberhard Zangger és kollégája, a Bázeli Egyetemen dolgozó Rita Gautschy szerint a 12 istenséget ábrázoló véset az év hónapjait, míg a 30 ábrázolásból álló véset a hónapok napjait jelöli a luniszoláris naptár szerint.
Az istenábrázolások némelyike alatt felfedezett jelzések alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a terület ősi lakói megpróbálták nyomon követni az idő múlását. A domborművek egy része pedig arról árulkodik, hogy a teliholdnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak.
