Ki ne ismerné az egyiptomi piramisokat, vagy akár ne hallott volna már a Yucatán félsziget mexikói piramisairól. Mexikó kultúráját azonban nemcsak a Yucatán félsziget hírhedt maja piramisai, de három fő kultúra is jelentősen befolyásolta, aminek köszönhetően néhány történelmileg és kulturálisan jelentős helyszín a föld alá került és esetleg még a mai napig is csak kisebb felszíni jelei vannak többek között a világ legnagyobb piramisának is.
Mexikó történelmét és kultúráját alapvetően három nagyobb civilizáció alakította: a hispánok, az aztékok, valamint a maják. Emellett az ország méretének köszönhetően földrajzilag is megjelölhetőek még további népcsoportok, akiknek a kulturális jelenléte még a mai napig is meghatározza a hétköznapokat (Zapotec kultúra – Oaxaca állam)
Mexikó szerte az aztékok, a maják, valamint a kisebb mezoamerikai törzsek kisebb-nagyobb piramisokat építettek, amelyeknek a száma több mint 100-ra tehető. Ez annak is köszönhető, hogy ezek a civilizációk egészen ingázó életstílust éltek, így viszonylag rugalmasabban telepítettek át egész városokat újabb helyekre az időjáráshoz, a klímához alkalmazkodva.
Az aztékok kultúrájában például három fő isten is jelen volt, név szerint az eső (Tlaloc), a szél (Quetzalcoatl), valamint a sors és szerencse istene (Tezcatlipoca). Az aztékok rendszeresen végeztek emberi áldozatok az isteneikhez, viszont a huzamos szárazság miatt többször is elhagyták a városaikat.
Ez történt a mai Cholula területén is (1 óra út Mexikóvárostól délre), ahol felépítették a világ legnagyobb piramisát, a Quetzalcóatl piramist. Az aztékok viszont még azelőtt elhagyták ezt a területet, mielőtt a spanyol hódítók megérkeztek volna, így az épületet az évek egészen a földbe temették, ami miatt elsőre a spanyolok figyelmét is elkerülte.
Miután felfedezték rögvest építettek egy keresztény templomot a piramis tetejére, ami viszont addigra már inkább emlékeztetett egy hatalmas dombra, mintsem egy pirmisra.
Azok a látogatók, akik manapság látogatnak el Cholula-ba, csak a piramis tetején elhelyezkedő templomról ismerik fel a piramis helyszínét, mivel az egész épületet szinte teljes mértékben ellepte a természet, vagy a föld alá került. A piramis teljes magassága eléri az 54 métert, területre pedig több mint 18 hektáron terül is.
Az azték mellett a maja kultúra is felmutatja a világ néhány legérdekesebb piramisát, templomát. Viszont a maják nem csak az építészeti tudásukról híresültek el, de a sport iránti rajongásukról is.
A maják egy különleges labdajátékot játszottak (Pok ta Pok). A játéktér kétszer akkora volt, mint egy amerikai focipálya, amelyet két oldalt magas falak kísértek. A falakon, magasabban pedig speciális gyűrűk voltak, amin át kellett jutattani a labdát. A játékosok mindössze a combjukat és a csípőjüket használhatták a labda játékba hozására.
Amelyik csapat hamarabb juttatta át a labdát a gyűrűn, az győzött, a vesztes csapat játékosait pedig feláldozták az isteneknek. Így minden szempontból élet-halál kérdése volt a játék.
További érdekesség, hogy a játékot már az akkori időkben (K.U. 1650) is nagyarányú fogadás övezte. Egyes játékosok híresek és esetenként profi Pok ta Pok játékosok is lettek, akiknek a meccseire fogadásokat is köthettek a nézők. Igaz akkoriban még nem álltak rendelkezésre sportdogadó üzletek és nem is volt szükség például külön bet365 belépésre, de a maja, és az azték sportok is, beletartoznak a mezoamerikai sportfogadás történetébe.
