Ősi síremlékek mesélnek egy titokzatos tibeti civilizációról

Tucatnyi, több mint kétezer éves síremléket tártak fel kínai régészek Tibet területén, egy heteken át zajló nagyszabású ásatáson. A Szecsuáni Egyetem kutatói július elején kezdték el az ásatásokat a délnyugat-kínai Ngari prefektúrában. Huo Vej, az egyetem történelmi és kulturális fakultásának vezetője arról számolt be, hogy több mint 70 műtárgyat, köztük bronz tükröket, szöveteket, cserépedényeket találtak a Pejang Tungkar-i romoknál feltárt sírokban.

Több érdekes leletre is rábukkantak a munkálatok során, többek közt kölest találtak egy cserépcsuporban és teát egy fadobozban, melyek feltehetően a Han-dinasztia (Kr. e. 206-220) és a Csin-dinasztia (265-420) közötti korszakból származnak. A sírokban lovak és marhák csontvázát is megtalálták, amelyeket áldozati állatokként temettek el. A feltárás azt mutatja, hogy a Pejang Tungkar régió civilizációja hosszú ideig fennmaradt, és szoros kapcsolatban állt a környező területekkel.

Mielőtt a hetedik században a buddhizmus megjelent volna Tibetben, a történelmi feljegyzések szerint a térségben volt egy Sangsung kultúrának nevezett korszak. A sírok kora és helyszíne hasonlóságot mutat azzal, amit az egykori Sangsungról tudunk, valószínűleg lehetett köztük kapcsolat – mondta Huo. A romoknál 1994 óta már sok ásatás és kutatás folyt. A régészeti helyszínen számos buddhista barlangot és síremléket tártak fel.

Sangsung ősi királyságáról széles körben úgy vélik, hogy a bön vallás bölcsője és a térség kulturális és politikai központja volt. A buddhizmus megjelenése előtt az Indiából Tibetbe beáramló ősi vallás volt a meghatározó, követői „természetes szellemeket”, például a hegyeket és a tavakat imádták. Sangsung királysága magas hegyláncok között jött létre és több száz évig uralta a mai Tibet északi részét.