A Földtől több mint 400 ezer kilométeres távolságban pályára állt az a hatalmas antennával rendelkező kínai műhold, amely a később érkező Csang’o-4 nevű, a Hold túlsó, “sötét”, vagyis a Földről nem látható oldalát kutató robot kommunikációját fogja biztosítani. A Csang’o-4 lesz az első űrszonda, amely landol a Hold távoli oldalán. A Csüecsiao nevet viselő adóvevő műhold valósítja meg a kommunikációt a Hold túlsó oldala és a Föld között. A jövőben más országok szondái között is közvetíthet, hozzájárulva a nemzetközi tudományos kutatásokhoz – mondta Je Pejcsien, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója, Kína egyik vezető szakértője.
A Csüecsiaót, vagyis a Szarka-hidat május 21-én indították útnak, mostanra elérte a Föld-Hold-rendszer második Langrange-pontja (L2) körül lévő halópályát, innen egyszerre “látja” a Földet és a Hold távolabbi oldalát. A Lagrange-pont (librációs pont) a csillagászatban a tér azon pontja, amelyben egy kis test két egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A Csang’o-4 szondát, amelyhez leszálló egység és holdjáró is tartozik, a tervek szerint még idén útnak indítják.
A Hold forgási és keringési ciklusa ugyanolyan, mindig ugyanaz a területe fordul a Föld felé, többi része gyakorlatilag sohasem látható a Földről. Ahhoz, hogy egy robot leszálljon másik oldalon és felfedezze azt a régiót, szükség van egy átjátszó műholdra. A Csüecsiao az első olyan műhold, amely az L2 körüli halópályában dolgozik, viszonylag kevés üzemanyagot használt el útja során. Három évre tervezték élettartamát, Je szerint azonban 7-8 évig is működhet. Ez azt jelenti, hogy más országok szondái számára is biztosíthatja a jövőben a kommunikációt, amennyiben azok a Hold távol eső oldalát kívánják felfedezni.
“Ez a jelentősége annak, hogy eljutunk a Hold távolabbi oldalára. Kína nemcsak az első lesz, amelyik oda jut, de ezzel hozzájárul a világ tudományos felfelezéseihez” – véli Je.
Csüecsiao egy esernyő formájú, hatalmas, 4,2 méteres átmérőjű arany antennát visz magával – ez a legnagyobb kommunikációs antenna, amelyet valaha használtak a távoli űrbéli felfedezésekre. Kifejlesztésén éveken át dolgoztak a szakértők – mondta Je.
Nevét több mint 100 jelölt közül választották ki közönségszavazás útján. Egy kínai népmese szeirnt a szarkák hidat formáltak, hogy Cse Nui, a menny istenének lánya találkozhasson szeretett férjével, akitől elválasztotta a Tejútrendszer. Csang-o holdistennő az ókori kínai mitológiában, aki a Holdra repült, miután ivott az örökéletet biztosító varázslatos elixírből.
