A gyönyörű szigeteiről nevezetes Palaui Köztársaság egyik idilli tagján bukkantak rá turisták egy eltűnt, második világháborús repülőgépre. A lezuhant repülő roncsa Rock Islands területén került elő, mely közel 200 szigetet foglal magába, igen népszerű a búvárok körében. A felderítőgépet a szigetcsoport egyik szinte érintetlen tagján szúrták ki turisták. A roncs egy sekély vizű folyóban pihent és szinte tökéletes állapotban őrződött meg. A Daily Mail által megkérdezett repüléstörténeti szakértő szerint egy japán gépet találtak meg, egy Aichi E13A típusú felderítő hidroplánról van szó. Palau területén korábban már több roncs is előkerült.
A Mikronéz szigetvilághoz tartozó Palaut csodálatos korall-szigetek tagolják, egyedi növényzet, érintetlen, külvilágtól elzárt területek jellemzik. Az államot megközelítőleg 340 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes. A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek (Rock Islands).
Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés.
Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület. Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A modern apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. 1944-ben amerikai erők foglalták el. Függetlenséget 1994-ben kiáltottak ki, s az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be.
