Az idei El Niño olyan természeti csapásokat okozhat, amelyeknek súlyossága csak azokhoz fogható amelyek az 1997-98-as rekordévben pusztítottak (például a kaliforniai földcsuszamlások és az ausztrál bozóttüzek) – közölte az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja. Az El Niño ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség, a keleti Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése, amely a trópusi tengeráramlatokkal és szelekkel áll összefüggésben. Amikor 2-7 évente felbukkan, akkor eltérő intenzitással ugyan, de az egész bolygón megváltoznak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok.
A NOAA szerint az idei El Niño “jelentős és erősödik”. A szakemberek szerint több mint 90 százalék a valószínűsége annak, hogy 2015-2016 telén áthatol az északi féltekére, és mintegy 85 százalék annak az esélye, hogy 2016 tavaszán is tart még. Az 1997-98-as, 2,3-as fokozatú El Niño becslések szerint 23 ezer ember halálát okozta és 54 milliárd dolláros károkat okozott. Az Egyesült Államokban pusztító áradásokat hozott; Kalifornia 35 megyéjében, ahol most katasztrofális aszály pusztít, áradás és fölcsuszamlás miatt hirdettek ki szükségállapotot. Indonéziában a természeti jelenség súlyos szárazságot, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában pedig tűzvészeket okozott. Az idei még csak 1-es fokozatú, de folyamatosan erősödik és elérheti a 2-es szintet is, és ezzel az egyik legerősebb lehet azóta, hogy a jelenséget 1950-ben elkezdték megfigyelni.
Az El Niño világszerte felmelegedést okoz – 1998 rekordév volt és 2015 is csaknem bizonyosan az eddigi legforróbb év lesz. Az előrejelzések szerint Dél-Amerika tengerparti vidékein 6-9 hónapon át erős esőzés és áradás várható, Indonéziában és Ausztráliában pedig ismét szárazság jön. Klímaszakértők szerint a globális felmelegedés tovább erősíti a természeti jelenséget. Az El Nino eddig a legpusztítóbb 1997-1998-ban, 1982-83-ban és 1972-73-ban volt.
MTI