A Sea Launch project nem más mint két hatalmas hajó (egy vezérlőállomás, és egy kilövőpad) egyetlen céllal. Kereskedelmi műholdak fellövése az óceánról. A konzorciumot 1995-ben hozta létre egy Norvég, egy Ukrán, egy Egyesült Államok-beli, valamint egy Orosz nagyvállalat a Boeing támogatásával. Az állomás fennállása óta 31 darab Zenit 3SL hordozórakétát lőtt már fel, mindössze három esetben fordult elő meghibásodás.
Miért pont az óceánról, amikor van számos kilövő már bolygónkon? Jogos kérdés. A válasz egyszerű. A mobilizálható kilövőállomás az egyenlítő vonaláról lövi fel a műholdakat két okból, és két előnyt megteremtve.
1. A sikeres kilövés egyik alapfeltétele, hogy a fellőtt rakétát minél inkább segítse a Föld forgási sebessége. Nos ez az Egyenlítőnél a legnagyobb. Itt Földünk 1674 km/óra sebességgel forog, míg például a Kennedy Űrközpontnál ez csupán 1470 km/óra, így az Egyenlítőtől fellőtt rakéták 200 km/őra plusz gyorsítósebességgel vágnak neki a gravitáció legyőzésének.
2. A kilövőállomás olyan műholdakat bocsát pályára, melyek úgynevezett geostacionárius pályán mozognak vagyis állandóan a Föld egy bizonyos pontja felett helyezkednek el, követik azt forgás közben. A Sea Launch általában pontosan arról a pontról lövi fel a műholdat, amelyet annak majd követnie kell, így megspórolva a világűrben történő, a végleges helyre navigálás költségeit, kockázatait.