Ritka madárvendég érkezett a szegedi Fehér-tóra, ahol egy fiatal rózsás flamingót örökítettek meg. A hosszú lábú, nyakigláb madár a lehalászás alatt lévő tavakon szedeget furcsa alakú csőrével. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a Fehér-tónál először tűnt fel – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei Csoportjának közleményéből.
A rózsás flamingó hazánkhoz legközelebb az Adriai-tenger déli partvidékén fordul elő. Azonban a szakértők szerint az sem kizárt, hogy a Kárpát-medencébe eljutó kóborlók jóval messzebbről, az ázsiai költőterületekről érkeznek hozzánk a vonuló libacsapatokkal.
A flamingók ezen faja Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honos. A tengerek, sós vizű tavak és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló.
Kedvelt állatkerti madár, Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a Győri Állatkertben, a Debreceni Állatkertben is láthatók. A karibi flamingótól annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg.
Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva keresgél táplálék után. Dugattyúszerűen mozgatott nyelvével kinyomkodja a vizet és a finom iszapot, az apró rovarok, férgek és moszatok pedig fennakadnak a csőrben lévő finom szűrőlapokon, az úgynevezett lamellákon. Ha megzavarják, nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik. Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, amelybe 1 tojást tojik, majd 28–31 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak.
Az idei ősz elkényezteti a dél-alföldi madarászokat: a szegedi Fehér-tó nádasában néhány napja egy Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, a lazúrcinegét sikerült megfigyelni.
