Robert Capa magyar származású fotográfus 1913. október 22-én született Budapesten, Friedmann Endre néven. 1954-ben a LIFE magazin megbízásából Indokínába utazott, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én délután 3 óra előtt 5 perccel aknára lépett, és meghalt. A 20. század legjelentősebb fotósa, elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Élete során öt csatatéren fotózott (a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a második világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában). A II. világháború folyamán Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál az Omaha Beachen és Párizs felszabadításakor is ott volt és dokumentálta a háború eseményeit.
1931. júliusában előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán újságírást tanult, ahonnan zsidó származása miatt 1933-ban távozni kényszerült. Egy rövid időre visszatért Budapestre de a növekvő antiszemitizmus miatt ősszel Párizsba emigrált. Capa (ekkor még Friedmann) a harmincas évek elején hobbifotósként kezdett képeket készíteni. Bohém figura lévén hamar rájött, hogy kedvtelését megélhetésként is űzheti. Mivel Párizsban sem volt neki könnyű a megélhetés, 1934-ben felvette a Robert Capa nevet (magyar barátai között cápa volt a beceneve), ami amerikai hangzású volt, hasonlított az akkoriban népszerű amerikai filmrendező, Frank Capra nevére. Ettől remélt több megbízást újságíróként vagy fotósként. A várakozása sikerrel járt, 1934-ben megkapta első megbízását a Vu magazintól. Haditudósítóként vett részt az 1936-os spanyol polgárháborúban, az 1938-as japán-kínai háborúban, a második világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a franciaországi (normandiai) invázióban, 1950-ben az izraeli harcokban.
Hagyatékának gondozására öccse, Kornél (Cornell Capa) 1964-ben alapítványt hozott létre, ez később kiegészül más fotósok munkáival is, majd ebből jött létre 1974-ben New Yorkban az International Center of Photography, amely ma archívum, galéria és fotósiskola.
Híresebb képei:
A milicista halála
A milicista halála című képe meghozta számára a világsikert. A képet első alkalommal 1936. szeptember 23-án a francia VU magazin közölte, majd több más fotója kíséretében a LIFE is megjelentette. A kép szinte azonnal vitákat váltott ki szakmai körökben. Ellenlábasai azt próbálták bizonyítani, hogy a fotó – Capa állításával ellentétben – nem dokumentum, hanem egy megrendezett, beállított kép. A vita tulajdonképpen a mai napig tart, a hivatalos álláspont az, hogy a kép eredeti, vagyis Capa valóban abban a pillanatban fotózta le egészen közelről a katonát (akit később Federico Borrell García néven azonosítottak), amikor egy golyótól elesett a harcmezőn a spanyol polgárháborúban.
„ Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – nyilatkozta több interjúban is a sokat látott, de tragikusan rövid életű Robert Capa.
A Partraszállás képei
Utolsó fotója pár perccel a halála előtt
1947-ben az amerikai WNBC rádió interjút készített Robert Capa-val. A felvétel nem rég került elő, amit a Liberation francia lap és az New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ jóvoltából mindenki meghallgathat. A közel 24 perces angol nyelvű interjúban Robert Capa – akit a műsorvezetők Bobnak szólítanak – többek között az életrajzáról megjelent kritikákról, a Szovjetunióban tett utazásáról, az egyik leghíresebb képéről, az 1936-ban készült A milicista haláláról, és megrázó pillanatokról is beszél.
KATTINTS IDE, vagy a képre, hogy meghallgathasd a felvételt.
