A mintegy ezer mérföldre Kelet-Afrika partjaitól, Madagaszkártól északra, az Indiai-óceánon található Seychelle-szigetek 34 gránitmagos korallszigetből és hatvannál is több korallszirtből álló csoport, amelynek összterülete 405 km2. Körülbelül nyolcvanezer ember lakja: zömükben kreolok, malájok, kínaiak és indiaiak.
Régebben Mahé-szigetekként volt ismert, most a szigetcsoport legnagyobbika viseli ezt a nevet. A korallpadból kiemelkedő szigetek legmagasabb pontja 988 méter. A klíma trópusi, a hőmérséklet az esztendő minden időszakában 26–29 Celsius között mozog.
Bár a szigetek mellett már Vasco de Gama is elhajózott, igazi felfedezőjük Lazare Picault francia hajóskapitány volt 1742-ben, aki megbízója, a mauritiusi kormányzó neve után Labourdonnaye-szigeteknek keresztelte őket, és a francia király nevében legott birtokba is vette azokat. A francia telepesek végül aztán Jean Moreau de Séchelles-ről (1690–1760), XV. Lajos pénzügyminiszteréről nevezték el a szigetcsoportot. 1794-ben egy angol hajóhad foglalta el a szigeteket (jóllehet hivatalosan csupán 1814-ben került a birtokukba), ám ennek dacára a francia maradt a szigetlakók nyelve. 1898 óta koronagyarmat, s 1903-tól önálló kormányzóság, ma Seychelle Köztársaság.
E szigetcsoport földünk legnagyobb, korallokból felépült szigetvilága, három legnagyobb szigete Mahé, Praslin és La Digue. Tengerpartjai gyönyörűek, finom, fehér homokosak, s leginkább érintetlenségével vonzza a turistákat, hiszen mindmáig őrzi eredeti, paradicsomi állapotát. Természetesen ennek az idilli környezetnek (borsos) ára van, olcsó szálláshelyet, éttermet, szórakozási lehetőséget nem érdemes keresnünk. A Seychelle-szigetek óriási teknőcök és ritka madárfajok búvóhelye, számtalan lehetőséggel a vízi sportok szerelmesei számára, sekély vizű, pálmafákkal szegélyezett strandokkal. Az őslakosok vérében kreol, indiai, kínai, angol és francia vér keveredik, rendkívül kedvesek és barátságok, éjjel-nappal vidámak – na ja, a világ egyik legszebb táján élhetnek. A hófehér homok, a karcsú kókuszpálmák, a buja trópusi növényzet, a gazdag vízi világ megigézi az idelátogatókat. S bár manapság földünk egyik „legfelkapottabb” nyaralóhelye, az óceán partját nem pöttyözik kilométerek hosszán luxusszállodák, az egymástól gondos távolságra megépített hotelekhez és üdülőtelepekhez mesés tengerparti szakaszok tartoznak, ahol az azúrkék lagúnákban önfeledten fürdőzhetünk, olykor akár egymagunkban is.
Mahé szigetén található a köztársaság fővárosa, Victoria, amely e minőségében földünk talán legkisebbike. Természettudományi Múzeumában a térség élővilágával, Történeti Múzeumában pedig a szigetek történelmével ismerkedhetünk meg. A városka szélén lévő botanikus kert csodálatos növényeivel, különleges orchidea-gyűjteményével és persze az óriási teknőseivel várja az érdeklődőket. Az évi középhőmérséklet 27oC körül mozog, a sziget közepén magas hegyek emelkednek, a partjain félszáznál is több homokos strand csábítja a vendégeket. Északi felén található a Beau Vallon, a legnagyobb és egyben a legnépszerűbb partszakasz. Mivel a korallgát itt megszakad, a nagy hullámok, főleg októbertől áprilisig itt elérik a partot: minden szörfösök álma. (Májustól szeptemberig nyugodtabb a víz, kisgyermekes családoknak is ideális a fürdőzésre.) Bel Ombre a Beau Vallon folytatása. Picit messzebb van a nyüzsgéstől, szép, fehérhomokos partján elegáns hotelek sorakoznak. A népesség 90 százaléka e szigeten lakik, s itt található a legnagyobb kikötő és a nemzetközi repülőtér is.
Praslin a második legnagyobb sziget a sorban, s ez az egyetlen hely a földön, ahol megterem az érdekes alakú tengeri kókuszpálma, a Coco de Mer, amely akár kétszáz évig is elél. A szigeten óriási sziklák váltakoznak meseszép tengerparti szakaszokkal. E szigeten mindössze két település található, melyek igazán hangulatosak jellegzetes kis utcácskáikkal. A Vallee de Mai völgye a számos természetvédelmi terület egyike, igazi édenkert, egy odavezető kirándulás kihagyhatatlan élmény.
La Digue szigetén alig találunk motoros járművet: mindenki kerékpárral vagy (a szigetlakók nem kis örömére és hasznára) szekérrel közlekedik. A leghíresebb természetfotósok itt veszik mesterkurzusaikat (csodálatos a táj), s itt él a korábban kihaltnak vélt fekete papagáj is. Mindenképpen említést kell tennünk a Szent Anna Nemzeti Parkról, amely hat szigetet foglal magába, s igazi búvárparadicsom. Legszebb szigete a Moyenne, s érdemes átruccannunk a Kerek-szigetre, amely nem is oly régen még lepratelepként működött. A Cousin-sziget fantasztikus madárrezervátumáról és a teknőseiről híres. S utolsónak maradjon az igazi „koronaékszer”: Alphonse szigete egészen apró, háromszög alakú korallsziget, valóságos diadémja az Indiai-óceánnak. Érintetlen szépségével már-már egy valóságos lakatlan szigetre emlékeztet. Türkizkék óceán, hófehér homok, kókuszpálmák és egzotikus növények, ezerszínű madarak és halak.
A nagy, nemzetközi, de a kisebb hazai utazási irodák Seychelle-szigeteki kínálata évről évre bővül. Mindazonáltal tisztában kell lennünk azzal, hogy a vakáció személyenként közel egymillió forint körüli összeget kóstál. Sőt, a fakultatív programok (egynapos, motorcsónakos szigetlátogatások) is 25–50 ezer forint között mozognak. (Ezek többségénél a minimális indulási létszám tíz fő, s az árak magukban foglalják a feltüntetett étkezéseket, a szükséges belépőket és az angol nyelvű idegenvezetést is.) A köztársaság hivatalos nyelve egyébiránt az angol, a francia és a kreol, pénze a seychelle-i rúpia (1 USD kb. 6 SRU), s ami még fontos: a szigeteken nincs semmilyen fertőzésveszély. Az esős évszak novembertől márciusig tart, a főszezon július és augusztus, ám az óceán januárban is 26oC-os. Ha elsősorban szörfözni vagy vitorlázni szeretnénk, május vagy október a legideálisabb időpont. Búvárkodáshoz szintén a tavaszi és az őszi hónapok ajánlhatók, míg a legzsúfoltabbak (és a legdrágábbak!) a téli és a nyár közepi hónapok.
A szigeteken készítik az Indiai-óceán térségének legízletesebb ételeit, az úgynevezett „kreolkonyha” remekeit. A leggyakrabban használt alapanyagok a tenger gyümölcsei és a rizs, amelyeket számtalan, nálunk jórészt ismeretlen gyümölccsel, zöldséggel és fűszerrel egészítenek ki. Az egzotikus halak közül érdemes megkóstolni a barracudát, a polipot és a tintahalat, a bátrabbak próbálkozzanak meg a cápahússal. Mennyei élmény a daube, amely raguszerű édes szósz, a rougaille, ez egy paradicsomos szószban késztett halétel, a carii coco (hal kókuszkrémben) és a bredes, mely különleges módon elkészített és különleges ízű spenót.
