Sötét anyag nélküli távoli galaxist észleltek amerikai csillagászok. Az univerzum nagy része ebből a titokzatos anyagból áll, amelyet a kutatóknak még nem sikerült közvetlenül bizonyítaniuk, csak közvetett bizonyítékokat találtak létezésére. Feltételezhetően ez az anyag tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető. Kutatók szerint a kozmosz 27 százalékát alkotja.
Pieter van Dokkum, a Yale Egyetem csillagásza és kollégái azonban megfigyeltek egy távoli, régi galaxist, amelynek – viszonylag kevés – csillaga olyan sebességgel mozog, hogy feltehetően nem éri őket a sötét anyag hatása. Tanulmányukat a Nature című tudományos folyóiratban mutatták be.
A kutatóknak nincs magyarázatuk arra, hogyan lehetséges ez, de a tanulmánytól független szakértők szerint kalkulációik helyesek. A szerzők ahelyett, hogy megkérdőjeleznék a fizika alapjait, a sötét anyag hiányával éppen a sötét anyag létezését kívánják bizonyítani. Van Dokkum szórványos galaxisokat tanulmányoz, amelyek óriási területet foglalnak el, mégis viszonylag kevés csillaguk van.
Ilyen galaxisok kereséséhez kollégáival saját készítésű teleszkóppal dolgozik, amelyet 48 telefotó lencséből állítottak össze. A Dragonfly (Szitakötő) névre keresztelt teleszkóp Új-Mexikóból pásztázza az eget. Segítségével van Dokkum és kollégái egy nagy, ritkás galaxist találtak, a Cet északi csillagképben lévő NGC1052-DF2 jelű galaxist. Akkora, mint a Tejútrendszer, de annak egy százaléknyi csillagával rendelkezik. A galaxis tanulmányozására a Hawaiion lévő nagyobb teleszkópokat és a Hubble Űrteleszkópot használták.
Bár a galaxis szinte üres, találtak benne sűrűbben csoportosuló csillagokat is. Mérésekkel kiszámolták, milyen sebességgel mozognak ezek a csillaghalmazok. Ha normál mennyiségű sötét anyag lenne a környezetükben, a halmazok mintegy 108 ezer kilométer per órás sebességgel mozognának. Ehelyett óránként 28 ezer kilométeres sebességgel haladnak. Van Dokkum szerint ilyen sebességgel akkor mozognak, ha egyáltalán nincs körülöttük sötét anyag.
A kutatócsoport azt is kiszámolta, mekkora lehet a galaxis teljes tömege és arra jutottak, hogy teljes tömegéért a csillagok felelősek, így nagyon kevés vagy semmi tér nem marad a sötét anyag számára. Független kutatók szerint a számítások első ránézésre helyesnek tűnnek, bár az eredmények zavarba ejtőek. Egy ilyen kevés csillaggal rendelkező galaxisban éppenhogy több sötét anyagnak kellene lennie véleményük szerint.
A tanulmány bíráló szerint elképzelhető, hogy van Dokkum “galaxisa” annyira ritka, hogy talán igazából nem is galaxis. Egyesek szerint lehetséges, hogy a sötét anyag éppen a van Dokkum által megmért területen kívül van. Van Dokkum cáfolja ezeket a lehetőségeket. “Ez tagadhatatlan. Nincs ott más, csak a csillagok” – mondta. Ez csak úgy magyarázható, hogy a sötét anyag létezik az univerzumban, csak nem abban a galaxisban – tette hozzá.
Arra nincs jó magyarázat, hogy hogyan és miért nincs ebben a galaxisban sötét anyag. A tanulmányban négy lehetséges magyarázatot fejt ki, de mindegyik bizonyítás nélküli. A kutató “kedvenc” magyarázata, hogy a galaxis az univerzum nagyon korai időszakában fejlődött ki olyan módon, amilyet a csillagászok még soha korábban nem láttak és nem értenek.
