A vízben úszó jéghegyek úgy jönnek létre, hogy a gleccserekről hatalmas jégtömbök törnek le. A jéghegyek Grönland vagy az Antarktisz kontinentális jéghátáról gleccserek húzódnak a tenger felé és abba kifelé tolódnak, mindaddig amíg a víz felhajtó ereje kisebb-nagyobb jégdarabokat a gleccsernyelvekről le nem tör. A jégtakarók hatalmas, fagyott folyók, melyeket a hóesés táplál. Megállás nélkül haladnak a tenger felé. Ilyen többek között a kanadai Ayles-selfjég, a Ross-selfjég az Antarktisznál, vagy a grönlandi Jakobshavn-gleccser.
A színes jéghegyek keletkezésének körülményei még nem teljesen egyértelműek a kutatók számára, viszont az biztos, hogy ha a hó összefagyása során levegő marad a jégben, akkor fehér lesz, de ha kiszorul a levegő, akkor már kékes színben pompázik a jég. Ilyen kék jég a víz gyors fagyásával keletkezik, amikor a korábban megfagyott jég felszínének egy része felolvad, majd pedig újból megfagy. Az Antarktiszon folytatott megfigyelések folyamán kiderült, hogy ennél sokkal bonyolultabb mechanizmus során is létrejöhet kék jég.
Nem csak kék, hanem zöld, barna és szürke foltok, csíkok, sávok is találhatók az úszó jéghegyeken. Ezek a színek valószínűleg a különböző szennyező anyagok és zárványok miatt jönnek létre. A zöld foltokkal tarkított jéghegyek például többek között az algáknak köszönhetik színüket. A barna csíkok valószínűleg akkor alakulnak ki, amikor a jéghegy aljára tapadnak szerves állatok, például apró rákok. Fekete, sárga és barna lehet a jéghegy akkor, amikor valamilyen üledékes kőzetet tartalmaz, ez akkor kerül a jégtömegbe, amikor a szárazföldről a tengerbe, óceánba tartó úton felszedi a felszíni kőzeteket.
A következő fényképeket 2008-ban egy norvég tengerész, Oyvind Tangen készítette, amikor hajója 600 mérföldre hajózott Antarktisztól.
