A kora tavaszi időszakban szokatlanul sok, több mint 400 jéghegy sodródott az Atlanti-óceán északi részének hajózási útvonalaira, ezzel irányuk megváltoztatására, sebességük csökkentésére kényszerítve a hajókat. Szakemberek szerint a jelenség okát az óramutató járásával ellentétes, rendhagyóan erős szelekben kell keresni, amelyek délre sodorják a jéghegyeket, és valószínűleg a globális felmelegedésben, amely felgyorsítja a grönlandi jégtakaró olvadását, leválását és elsodródását.
Hétfőn mintegy 450 jéghegyet észleltek az új-fundlandi Nagy-padok vidékénél, egy héttel korábban még csak 37-et – közölte az amerikai parti őrség nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálata. Ilyen sok jéghegy általában május végére, június elejére sodródik a térségbe. Kora tavasszal átlag 80-at észlelnek. Az Atlanti-óceán ezen térségében, ahol 1912-ben a Titanic jéghegynek ütközve elsüllyedt, a képződmények megjelenése elővigyázatosságra inti a hajókat: útvonal-változtatásra kényszerülnek, ami esetenként akár 640 kilométernyi kerülő is lehet, egy-másfél nappal hosszabbítva meg számos teherhajó menetidejét.
Gabrielle McGrath, a parti őrség parancsnoka, a jéghegymegfigyelő szolgálat vezetője közölte: még soha nem tapasztalta, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyire drámaian nőjön a jéghegyek száma a térségben. A veszélyt növeli, hogy három jéghegyet is észleltek azon a térségen kívül, amelynek elkerülését tanácsolták a hajósoknak. McGrath úgy vélte, hogy ez lesz “a negyedik egymást követő jégszezon” több mint 600 jégheggyel a hajózási útvonalakon. 2014-ben 1546, 2015-ben 1165, 2016-ban 687 képződményt észleltek.
A nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálatot a Titanic elsüllyedése után, 1914-ben hozták létre az Atlanti-óceán északi térségében úszó képződmények figyelésére és a hajók riasztására. Az elmúlt 104 évben a figyelmeztetésüket megfogadó egyetlen hajó sem ütközött jégheggyel – közölte a szolgálat.
