Bár az elefántcsont kereskedelmét 1989-ben nemzetközi egyezmény tiltotta be, az afrikai elefántokat ez sem mentette meg attól, hogy egyre közelebb kerüljenek a kihaláshoz, mondták el a témával foglalkozó kutatók a Thaiföldön rendezett, veszélyeztetett fajokkal foglalkozó CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) konferencián. A legrosszabb az afrikai erdei elefántok sorsa – ők kicsit kisebbek, és szerencsétlenségükre az ember által lakott területekhez közelebb élnek, mint a szavannai rokonaik.
Egy 60 fős nemzetközi kutatócsoport 2002 és 20011 között 80 felmérést végzett a vadon élő elefántpopulációról Közép-Afrikában, elsősorban az állatok által hátrahagyott ürülék mennyisége alapján megbecsülve az elefántcsordák méretét. Bár az elefántok nagy része olyan területen él, ami papíron védettnek, nemzeti parknak, vagy természetvédelmi övezetnek minősül, a korrupció erősebb ennél a védelemnél, így az orvvadászat továbbra is mindennapos. Az elefántokat elsősorban az agyaruk miatt vadásszák, a fő felvevőpiacnak Kelet-Ázsia számít.
A kutatók azt találták, hogy a vizsgált időszakban 62 százalékkal csökkent a vadon élő erdei afrikai elefántok száma, vagyis egyetlen évtized alatt a vadászati tilalom ellenére eltűnt az állatoknak közel a kétharmada. Az elefántok által benépesített terület 30 százalékkal csökkent ezalatt. A konferencia résztvevői szerint a kutatók becslése akár még túl optimista is lehet, a felméréseket ugyanis túlnyomórészt védett területeken végezték, így az ottani, a senki földjéhez képest mégiscsak jobb helyzet felülreprezentált lehet az adatokban.
A konferencia résztvevői szerint az afrikai elefántokat Kína mentheti meg azzal, ha szigorúbb törvényekkel lenyomja az országban az elefántcsont iránti keresletet, ami megfékezné az illegális vadászatot.