Több mint ötven, korábban ismeretlen ábrát, geoglifát fedeztek fel helyi régészek a perui Nazca-sivatagban, a világhírű Nazca-vonalak feltérképezése közben. A szakemberek szerint az újonnan felfedezett vonalak egy része még a Nazca kultúra (i. sz. 200-700) előtt, a paracas és a topara kultúrák idején, i.e. 500 és i. sz. 200 között keletkezhetett – írja a National Geographic.
Az eddig ismert Nazca-vonalak csupán felülről láthatóak, a paracas nép azonban a hegyoldalakba véste műveit – sok emberi alakzatokat készített -, hogy a lenti falvakból is látni lehessen őket. “A figurák többsége harcos” – mondta Luis Jaime Castillo Butters perui régész, aki maga is részt vett az ábrák felfedezésében. Hozzátette: “ezek a vonalak egy bizonyos távolságból már észrevehetőek voltak, vagyis az emberek látták őket, ám idővel teljesen eltűntek”.
A Nazca-vonalak a világ egyik nagy régészeti rejtélyének számítanak. A gigantikus mértani alakzatok, monumentális állatfigurák és nyílegyenes vonalak Peru egy félreeső vidékén, Limától nagyjából 400 kilométerre délre, a Pampas de Jumana nevű fennsíkon terülnek el 750 négyzetkilométeren.
Az ábrák elkészítéséhez Peru ősi lakói kövekkel jelölték meg a vonalak végeit, majd lekaparták a talajról a felszíni vörös kavicsréteget, hogy feltáruljon az alatta fekvő halványsárga kőzet.
A tudósok ugyan még ma sem biztosak benne, hogy miért készültek a rajzok, de feltehetőleg rituális céllal alkották meg őket. A Nazca-vonalakat az UNESCO 1994-ben vette fel a világörökségi listára.
