Képregényt megihlető krokodilgyík, thaiföldi piacon felfedezett csigaevő teknős és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevér – ez csupán három abból a 115 fajból, amelyeket 2016-ban fedeztek fel tudósok a Mekong térségben. A kutatás adatait 2017 végén összesítették – írja a WWF.
Az Ismeretlen fajok című jelentés több száz, a világ minden tájáról származó tudós munkáját dokumentálja, akik 88 növényfajt, két halfajt, 11-11 kétéltű-, illetve hüllőfajt és három emlősfajt fedeztek fel Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban. Ezekkel együtt a régióban 1997 óta felfedezett növények, madarak, emlősök, hüllők, halak és kétéltűek száma eléri a 2524-et.
A 2016-ban felfedezett fajok között szerepel többek között egy patkósdenevér is (Rhinolophus monticolus), amelyet Laosz és Thaiföld hegyeinek örökzöld erdeiben találtak. Jellegzetes, patkó alakú arcszerkezete miatt olyan érzést kelt, mintha a Csillagok Háborúja legendássá vált tatuini kantinjelenetéből bukkant volna fel.
Egy másik faj, a vietnami krokodilgyík (Shinisaurus crocodilurus vietnamensis) egy közepes termetű gyíkféle, amely Dél-Kína és Észak-Vietnam településektől távoli édesvizeiben és örökzöld erdeiben él. A fajt olyannyira fenyegeti élőhelyének elvesztése, a szénbányászat és az állatok kereskedelmi célú begyűjtése, hogy becsült adatok szerint körülbelül 200 példány maradhatott fenn Vietnamban. A krokodilgyíkot azóta egy Shini című képregényben is megrajzolták: ő segít elmagyarázni a kisdiákok számára, hogy miért fontos a gyíkfélék védelme.
A csigaevő teknősre (Malayemys isan) érdekes módon nem egy folyóban vagy az erdőben leltek rá, hanem Északkelet-Thaiföld két helyi élelmiszerpiacán. Az árusok elmondták, hogy egy közeli csatornában találták őket. Alaposabb vizsgálatok után kiderült, hogy a faj fennmaradását súlyosan veszélyezteti a gátépítés, ezért a kutatók sürgetik a védelem alá helyezését Thaiföldön.
A két, Észak-Vietnam folyóhálózatában felfedezett vakondféle bepillantást enged az indokínai emlősök történelmébe és kialakulásába. A felfedezők egyike, dr. Alexej Abramov elmondta, ezek az állatok azért képesek stabil populációt fenntartani, valamint az orvvadászok elől elbújni, mert védett területeken, ráadásul a föld alatt élnek.
Az új felfedezések kritikus időszakban történtek: a Mekong térségben ugyanis intenzív fejlesztések helyeznek óriási nyomást a környezetre: bányászat, út- és gátépítések fenyegetik annak a természeti környezetnek a fennmaradását, amely ilyen egyedivé teszi a térséget. Emellett az illegális vadkereskedelem további veszélyeket rejt magában: számos faj kipusztulhat, mielőtt egyáltalán felfedeznék őket. Ez a törvénybe ütköző tevékenység tizedeli a Mekong térség vadpopulációit, főként az Arany-háromszögben, ahol Laosz, Thaiföld és Mianmar találkozik, de Ázsia- és Afrika-szerte súlyos problémát okoz.
“A Mekong térségben élő állatok és növények a természet műalkotásai, és megérdemlik a védelmet. A gyűjtők akár több ezer dollárt is képesek fizetni a legritkább, legegyedibb és legveszélyeztetettebb fajokért – mondta Stuart Chapman, a WWF Mekong térségi természetvédelmi vezetője. Az Arany-háromszög piacai büntetlenül, mindenki szeme láttára működnek, így rendkívül fontos, hogy a régió kormányai határozottan fellépjenek az orvvadászat ellen, illetve bezárják az illegális vadkereskedelemnek helyet adó piacokat, valamint a tigris- és medvefarmokat is.”
A WWF és partnerei fajvédelmi jogszabályokkal, határokon átnyúló együttműködésekkel és a rendvédelem hatékonyságának javításával dolgozik a súlyosan fenyegetett fajok – mint az elefántok, tigrisek és orrszarvúk – kereskedelmének csökkentéséért.
