Népes bagolykolónia lepte el az elmúlt hetekben Túrkeve és Kisújszállás környékét, ahol több száz erdei fülesbagoly és néhány réti fülesbagoly telel együtt. Ilyen nagyságrendű gyülekezőhely máshol nincs Magyarországon, de ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedőek.
Az Európában fészkelő 13 bagolyfajból 12 Magyarországon is előfordult már, 10 faj költ, és közülük 5 rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel a lakott területek fáin – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsálószákmány-kínálata, ami a magyarországi enyhe teleken (a sarkkörön túli területekhez viszonyítva) könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékot jelent számukra.
Ezeket könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el ha az agárvidék fáin, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat, csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a kerecsen- és a vándorsólyom, melyek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok nem szívelik az ember közelségét.
Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezeket a madarak senki nem kényszeríti a belterületekre, maguk választják a téli hónapokra nappali szálláshelyül az ember közvetlen közelségét, elfogadva az ezzel járó hatásokat. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke. Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt.
Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva az általuk biológiai úton eltávolított, mezőgazdasági kertevő egerek és pockok száma 18-27000 (36-54000), nem számolva a már néhány hetesen korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait – melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb. Ha a baglyok (és más ragadozómadarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
