Egy nemzetközi kutatócsoport 32 tigris genomját elemezve megerősítette, hogy hat tigris alfaj él a világon, nem öt vagy kettő, ahogy más rendszertani besorolások felvetették. A Current Biology című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a bengáli, az amuri, a dél-kínai, a szumátrai, az indonéz és a maláj tigris alkotja a hat alfajt.
Az alfajok számának pontos meghatározása a kihalás szélén álló nagymacska megőrzése miatt fontos, mivel jelenleg körülbelül négyezer egyed él a világon. A ragadozó történelmi életterének nagysága az ázsiai kontinensen hét százalékra szűkült.
A hagyományos rendszertan korábban nyolc tigrisalfajt ismert, közülük hármat már kihaltként tartanak számon. 2004-ben tett javaslatot egy kilencedik alfajra, a malájira (Panthera tigris jacksoni) a Pekingi Egyetem genetikusa, Luo Su-csin vezette kutatócsoport, mondván az jelentősen különbözik az indonéz tigristől. A Luo vezetésével készült új kutatás most genetikailag is megerősítette a maláji alfaj létezését. 2015-ben kutatók egy újabb rendszertani javaslattal álltak elő, amely szerint csupán két alfaj létezik, a kontinentális ázsiai és az indonéz szigetvilági.
A tanulmány szerint a tigrisalfajok tisztán elkülönülő jellegzetességekkel bírnak: például az amuri tigris nagytestű és világos narancs színű bundája van, míg a szumátrai kisebb és bundája sötétebb színű, sűrűn csíkozott. “A tigrisek nem egyformák. Az Oroszországban élők evolúciós szempontból elkülönülnek az Indiában élőktől. Még a maláj és az indonéz tigrisek is különbözőek” – mondta Luo.
A fosszilis bizonyítékok szerint a tigrisek mintegy két-három millió éves múltra tekintenek vissza. A genetikai bizonyítékok felfedték, hogy az összes ma élő tigris mintegy 100 ezer évvel ez előttről származik – magyarázta Luo, aki 15 éve foglakozik a tigrisek rendszertanával.
“Ez az első tanulmány, amely genetikai szemszögből felfedi a tigrisek természetrajzát. Szilárd, genetikai alapú bizonyítékokat tár elő ennek az állatfajnak az eredetéről és evolúciójáról” – tette hozzá a kutató.
