Vizsgálják az orosz hatóságok, hogy éhen halt-e az a 141 fóka, amelyek tetemét a múlt hétvége óta mosta partra a víz a dél-szibériai Bajkál-tónál. Az irkutszki regionális hatóságok közleménye szerint az elhullott állatok többsége vemhes nőstény volt. A bajkáli fóka vagy nerpa (Pusa sibirica) kizárólag a Bajkál-tónál honos és egyedszáma nagyjából 130 ezerre tehető.
A mongol határ szomszédságában, Moszkvától 4200 kilométerre keletre fekvő Bajkál-tó a világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének 20 százalékát teszi ki. A területen 1500 olyan növény- és állatfaj él, amely kizárólag itt őshonos.
A helyi szakemberek szerint az állatok tömeges pusztulásának legvalószínűbb oka a táplálékhiány, amely a nerpák számának növekedésével van összefüggésben. Mint fogalmaztak: „az elhullott állatok mindegyike éhezett. Nem volt táplálék a gyomrukban”. A hatóságok kizárták a járvány lehetőségét, és a laboratóriumi vizsgálatokból nem derült ki, hogy mi végezhetett az állatokkal. A nerpa a Bajkál-tó egyetlen emlőse. Az állatok száma azután indult növekedésnek, hogy 2009-ben betiltották a vadászatukat. A szakemberek egy része szerint azonban engedélyezni kellene a fókák korlátozott vadászatát az egyre növekvő populáció kordában tartása érdekében.
