Az Ounianga tórendszer Csád területén jött létre. Ez a természeti képződmény ma már csak töredéke annak, ami több ezer évvel ezelőtt volt. Akkori kiterjedése jóval nagyobb lehetett. De mivel ez itt a világ legforróbb, legszárazabb területe, a párolgás is hatalmas, így mára a tavak alaposan összementek. Az átlagos éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 2 mm. A Világörökségi helyszín 18, egymással láncszerű kapcsolatban lévő tavat tartalmaz a Szahara sivatag rendkívül száraz Ennedi régiójában, 62808 hektáros területen. A rendkívüli szépségű táj különleges színeket és formákat mutat. A talajvíz által táplált sós, extrém sós és édesvízű tavak két csoportot alkotnak, összesen 40 km hosszúságban.
Ounianga Kebir négy nagyobb tavat foglal magába, ezek közül a legnagyobb a 358 hektáros és 27 méter mély Yoan-tó, amelynek rendkívül sós vizében néhány algafajon és mikroorganizmuson kívül más nem él. A második csoporthoz, az Ounianga Serir-hez 14 tó tartozik, melyeket homokdűnék választanak el egymástól. Ezek közül a 436 hektáros Teli-tó a legnagyobb felületű, amely azonban kevesebb, mint 10 méter mély. A kiváló vízminőség néhány tóban vízi életközösségeknek, elsősorban halaknak nyújt otthont.
