Történelmi csúcstalálkozó – Teljes leszerelésről szól az aláírt dokumentum

Közös dokumenmtumot írt alá történelmi jelentőségű szingapúri csúcstalálkozója után kedden Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető.

Donald Trump és Kim Dzsong Un aláírja a tárgyalás eredményeit rögzítő dokumentumot

Az észak-koreai vezető a maga részéről a találkozójukon elért haladásról szóló dokumentum keddi aláírásakor azt mondta, “a világ jelentős változást fog tapasztalni”, ő és Trump úgy döntött, hogy “maguk mögött hagyják a múltat”. Donald Trump amerikai elnök pedig kijelentette, biztos, hogy meghívja Kim Dzsong Unt a washingtoni Fehér Házba.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy megállapodásuk alapján “nagyon gyorsan megkezdődik” az atommentesítési folyamat Észak-Koreában.

A dokumentumban Phenjan ismét elkötelezte magát a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése mellett, az Egyesült Államok pedig biztonsági garanciákat vállal – jelentette az AFP francia hírügynökség.

A Reuters hírügynökség által teljes terjedelmében ismertetett dokumentum egy közös nyilatkozat, amely ismerteti, hogy Trump és Kim a szingapúri csúcstalálkozón átfogóan, mélyrehatóan és őszintén cserélt véleményt az újfajta amerikai-észak-koreai kapcsolatok megteremtéséről, a tartós és szilárd béke megteremtéséről a Koreai-félszigeten.

A nyilatkozat szerint Trump vállalta, hogy Washington biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának, Kim pedig megerősítette a “szilárd és megingathatatlan elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atommentesítése iránt”. Az aláírók meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország viszonya hozzájárul a béke és a jólét megteremtéséhez a félszigeten és a világban, a kölcsönös bizalom megteremtése pedig elősegítheti félsziget atommentesítését.

A közös nyilatkozat négy pontban foglalja össze, hogy Trump és Kim csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Észak-Korea mit vállalt. Egyrészt, mint írták, újfajta kapcsolatokat építenek ki az amerikai és az észak-koreai nép béke és jólét iránti vágyával összhangban, közös erőfeszítéseket tesznek a tartós és stabil béke megteremtése érdekében a Koreai-félszigeten. Megerősítve az április végi Korea-közi csúcstalálkozón elfogadott panmindzsoni nyilatkozatban foglaltakat, Phenjan elkötelezi magát a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Vállalják, hogy felkutatják és átadják egymásnak a fogságba esett és eltűnt katonák maradványait.

A közös nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó korszakos és nagy jelentőségű esemény, amely túllép a két ország kapcsolatait évtizedekig jellemző feszültségen és ellenségeskedésen. Trump és Kim kijelenti, hogy elkötelezett a közös nyilatkozatban foglaltak maradéktalan és gyors végrehajtásában, és ennek érdekében a lehető leghamarabb folytatódnak a kétoldalú tárgyalások, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül magas beosztású észak-koreai illetékesekkel.

Az aláírás után búcsúzóul ismét kezet rázott a két vezető egymással, keddi szingapúri csúcstalálkozójuk ezzel véget ért.

Kim Dzsong Un elhagyta a Capella szállodát, a találkozó helyszínét, és szálláshelyére távozott. Várhatóan még a nap folyamán elhagyja Szingapúrt is.

Peking támogatásáról biztosította a feleket

Az Észak-Korea legfőbb szövetségesének számító Kína kedden üdvözölte Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un phenjani vezető szingapúri csúcstalálkozóját, és teljes atommentesítésre szólította fel kelet-ázsiai szomszédját.

“Fontos tény, hogy a két ország legfelsőbb vezetői egyenlőkként ültek tárgyalóasztalhoz, és mindez egy új korszak kezdetét jelenti” – nyilatkozott újságíróknak Vang Ji kínai külügyminiszter.

Vang Peking támogatásáról biztosította a feleket. A külügyminiszter leszögezte, hogy Kína fontos és kivételes szerepet játszott a közeledésben, s ezt folytatni kívánja.

Kim Dzsong Un az év eleje óta kétszer járt Kínában. A szomszédos nagyhatalom volt az első külföldi ország, amelyet Kim 2011-es hatalomra kerülése óta felkeresett.

A kínai diplomácia vezetője egyúttal szót emelt a Koreai-félsziget békéjéért is. Szerinte a Szöul és Phenjan közötti békekötés választ jelentene Észak-Korea jogos biztonsági aggályaira. Az 1950-53-as koreai konfliktust békekötés helyett tűzszünet zárta, így Észak- és Dél-Korea jogilag még mindig háborúban áll egymással.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!