Madagaszkár nyugati partvidékén hatalmas szürke mészkőfennsík tornyosul, ez Tsingy de Bemaraha. A különleges tájon a világon egyedülálló karsztjelenség figyelhető meg, ugyanis mészkőmasszívumot tűszerű oszlopokká, „gótikus” formájú „katedrálisokká” erodálta a víz. A sűrű és szűk szurdokhálózata valóságos labirintust alkot.
A malgas tsingy kifejezés igencsak beszédes, leginkább így fordítható le: ahol nem sétálhatsz mezítláb. A hosszan elnyúló karsztfennsíkon tűhegyes alakzatok emelkednek, amik valóságos „erdőket” alkotnak. Ennyire csipkézett, szinte áthatolhatatlan mészkőalakzatok ekkora méretben és ilyen kiterjedésben sehol a világon nem fordulnak elő. A lenyűgöző vidéket az UNESCO 1990-ben felvette a Világörökségek közé.
A sziget több mint 80 millió éve szakadt le az afrikai kontinensről, így Madagaszkáron egyedülálló állat- és növényvilág alakult ki, melyek túlnyomó része endemikus faj, azaz csak itt található meg.
A Tsingy Bemaraha Nemzeti Park szinte áthatolhatatlan vadon. A leggyakoribb fafajok a madagaszkári ébenfa, a malgas vadbanán és a majomkenyérfa. A területen tizenegy makiféle egyedeivel lehet találkozni, de madár- és hüllőfaunája is igen sokszínű. A nemzeti park “kőerdeje” a kaméleonok egyetlen itteni előfordulási helye.
A Tsingy Bemaraha Nemzeti Park számos természeti értéke mellett kulturális kincseket is őriz. A Manambolo-folyó szurdokai a sziget őslakosainak, a vazimbáknak ősi temetkezési helyeit rejtik magukban.
A terület a Kis Tsingyre és a Nagy Tsingyre tagolódik, délről a Manambolo folyó szegélyezi. A Kis Tsingy könnyebben bebarangolható szurdokain át, míg a Nagy Tsingy függőhidakon, létrákon bejárható mészkőtűi szédítő kalandokat tartogatnak az ide látogató turistáknak.
Le massif calcaire Tsingy de Bemaraha
À Madagascar, cet immense labyrinthe naturel abrite plusieurs espèces rares et d’incroyables sentiers de randonnée.
Közzétette: Brut nature FR – 2019. január 3., csütörtök
