Turisták százezrei érkeztek Chile északi, sivatagos részébe kedden, hogy a világ egyik legtisztább égboltja alól figyelhessék meg a teljes napfogyatkozás Chilén és Argentínán átvonuló jelenségét, ahogy a Föld és a Nap közé kerülő Hold helyi idő szerint kora délután fokozatosan teljes sötétségbe borította a vidéket.
A napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávja Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt (közép-európai idő szerint a késő esti órákban). A csillagászati jelenség “útvonala” mentén több helyszínen is ezrek gyűltek össze Chilében, de az esemény számos tudóst is a térségbe csábított.
Az előrejelzések alapján a chilei Atacama-sivatagban és az Andok hegyvonulatának keleti oldalán elterülő argentin San Juan tartományban kínálkoztak a legjobb éghajlati viszonyok a megfigyelésre, míg Buenos Aires égboltján felhők zavarták az érdeklődők élményét.
A NASA amerikai űrkutatási ügynökség adatai szerint a teljes sötétség egy-egy helyszínen akár 4 percig is tarthatott. A teljes napfogyatkozás sávjától messzebb pedig, a részleges napfogyatkozás Chile és Argentína távolabbi részein, valamint a többi dél-amerikai országban is látható volt, északon egészen Venezueláig és a közép-amerikai Panamáig.
A Chilei Csillagászati Társaság adatai szerint az ország ezúttal elsötétült részén több mint négyszáz éve, 1592 óta nem volt látható teljes napfogyatkozás, s a következő ilyen esemény 2165-ben várható. A dél-amerikai kontinens más részén azonban már 2020. december 14-én látható lesz a következő ilyen jelenség.
A Nap és a Hold korongja körülbelül ugyanakkorának látszik az égen (azaz látszó átmérőjük megegyezik). Bár a Nap sokkal (körülbelül 400-szor) nagyobb a Holdnál, ugyanennyivel távolabb is van a Földtől. Ezért jöhet létre időnként teljes napfogyatkozás, amikor a Hold teljesen eltakarja a Napot.
Gyűrűs napfogyatkozás esetén a Hold korongja nem fedi le teljesen a napkorongot, mert a Hold éppen távolabb mozog a Földtől az ellipszis alakú pályáján (ezért innen kisebbnek látszik). A napkorong széle ezért akkor is „kilátszik”, amikor teljesen bemegy elé a Hold.
Amennyiben a Hold teljes árnyéka egyáltalán nem vetül a Földre, csak az úgynevezett félárnyék érinti azt, részleges napfogyatkozásról beszélünk. A Földnek egyetlen pontján sem látható ilyenkor a Hold úgy, hogy teljesen eltakarja a Napot.
