2002 novemberében a 11 éves indonéziai Yulce Dailongi éppen kerozint öntött egy olajlámpásba, amikor a lámpa felrobbant és Yulce harmadfokú égési sérüléseket szenvedett az arcán, nyakán, mellkasán és felkarjain. Kínzó fájdalmak között, mindennemű orvosi beavatkozás nélkül, 8 hónapot töltött ágyban. Ahogy a sérülései hegesedni kezdtek, az arca beleolvadt a mellkasába, a felkarja pedig szinte egybeolvadt az oldalával. Még faluja lakói is nagyon nehezen szokták csak meg látványát. Két karja a nyaki bőrrészhez hasonlóan, szintén összehegesedett, így emelni, használni sem tudta őket.
Szívet szorító látványt nyújtott. Ott, a világ végén reménye sem volt semmiféle változásra. Egy jótékonysági alapítvány nővére figyelt fel a kislányra, ki ekkor már közel járt a 13. évéhez. Videót készített róla és elküldte világ számos égési-központjába.
Egy híres Los Angeles-i sebész, Dr. Peter Grossman 2004-ben figyelt fel a kislányra. Ígérni előre persze semmit nem ígérhetett, de felvállalta, segít a kislányon. A segélyszolgálat megszervezte a kislány, édesanyja és a nővér útját, ottani befogadó családját, és hosszadalmas út után végre a sebész előtt állhatott. Még a sokat látott nagyhírű orvos is megdöbbent, mikor élőben látta az égés következményeit. Az első műtéttel az arcát választották el a testétől, és egyik karját is felszabadították, majd a nyers húst a combjából preparált bőrrel fedték. Ezt követően még 11 műtétet végeztek egy év alatt, és elfogadható, nem is feltűnő tinédzserarcot, testet fabrikáltak az eltorzult lányból.
Közben iskolába járt, táborokban vett rész izgalmas programokon. Hozzászokott az életmódbeli különbségekhez is és beilleszkedett az ottani tinédzseréletbe. Több, mint egy év után 2005-ben indult haza kis falujába. Ott iskolába jár, és ápolónő szeretne lenni.
Az egész orvos-teamnek busásan megtérült a kislány sérüléseinek korrigálásába fektetett energia a műtétsorozat publikálása és a médiavisszhang eredményeként, de ettől eltekintve Yulce története több, mint egy orvosi csoda dokumentálása: a történetéről készült film rávilágít a „harmadik világ” országaiban élők elmaradott egészségügyi körülményeire, valamint újabb lehetőséget ad az összefogás és a segíteni akarás erejének bizonyítására.
Yulce Dailongi kezeléséről és további éveiről itt olvashatsz.
