A világ legritkább madárfaja, a madagaszkári barátréce 21 példánya a szigetország északi részén fekvő Sofia-tónál kapott új élőhelyet, s ezzel új esély nyílt arra, hogy megerősödjön az aprócska populáció.

A madagaszkári barátrécét (Aythya innotata) kihaltnak vélték, miután 15 éven keresztül egyetlen példányát sem látták. 2006-ban egy kisebb csoportot – a faj utolsó élő 25 példányát – fedeztek fel egy félreeső krátertónál. A szigetország lápi élőhelyeit addigra annyira tönkretette az emberi tevékenység, hogy a faj maroknyi túlélője erre az utolsó érintetlen területre szorult vissza – írja a BBC.
Rob Shaw, a The Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) természetvédelmi programjának vezetője szerint azonban a krátertó nem volt alkalmas élőhely a faj számára, a víz túl mély és hideg volt a barátrécéknek.

Egy nemzetközi csapat, amelynek több mint egy évtizedes munkájában a WWT mellett más természetvédelmi szervezetek és a madagaszkári kormányzat is részt vett, fogságban keltetett ki egy fészekaljnyi barátrécetojást, amit a megmentett állatok raktak. Ezután átkutatták Madagaszkárt a kikelt madarak számára megfelelő élőhelyet keresve, amíg végül az ország északi részén fekvő Sofia-tó mellett döntöttek.


Nigel Jarrett, a WWT munkatársa elmondta: a nemzetközi csapat szorosan együttműködik a tó által nyújtott víztől és tápláléktól függő helyi közösségekkel, igyekeznek közösen megoldani azokat a problémákat, amelyek korábban a madárfaj szinte teljes eltűnéséhez vezettek.
A csapat azt reméli, ha a projekt sikeres lesz, jó példát jelent majd nem csupán arra, hogyan lehet megmenteni a legveszélyeztetettebb állatfajokat is, hanem hogy miként tudnak az értékes élőhelyek közelében élő közösségek az emberek és az élővilág érdekeit is szem előtt tartva működni, még a nagyon szegény területeken is.