A kutatók úgy gondolják, hogy csak a globális felmelegedés okozta fokozott légköri energia, a szokatlanul intenzív hőmozgás lehet képes olyan mértékű vízmennyiség koncentrált légkörben tartásához, amelyre ezeknek a felhőknek a rendkívül sötét színei utalnak. A különös felhőről keveset tudnak. Most még az sem ismert, hogy az undulatus asperatus miképpen jön létre, milyen légköri folyamatok játszanak szerepet különös formájában. Sötét színei pedig arra engednek következtetni, hogy sok vizet tartalmaz. Ennek ellenére eddig azt figyelték meg, hogy bármennyire is fantasztikus és félelmetes, többnyire nem okoz viharokat, s békésen szertefoszlik. A rendkívül szokatlan, szinte rémületet keltő felhőfajta az utóbbi időben a világ több táján felbukkant, Skóciában, Új-Zélandon, Iowa és Ausztrália sík vidékein, vagy az Atlanti-óceán fölött és a görögországi partoknál is.
Az egyik korábbi felhőtípusba sem tartozik, felhőatlaszban sem szerepel. A különös felhőfajta minden más felhőfajtától jellegzetesen különbözik, és az elmúlt ötven évben nem volt példa arra, hogy a meteorológusok új nevet adtak volna valamilyen felhőformációnak. Jelenleg három főbb felhőcsoportot különböztet meg a tudomány: angol-latin szakkifejezéssel a cirrust, a stratust és a cumulust, az új felhő azonban egyik kategóriába sem sorolható be. Brit meteorológiai szakemberek javasolták az új felhőfajtának az asperatus elnevezést. Ez a latin „asperitat = vadság” szóra utal. Ha a szakembereknek sikerül az összes szükséges adatot összegyűjteniük, akkor az új felhőfajtát az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének genfi központja felveszi katalógusába, amely a meteorológiai tudományok egyik alapműve.
