A Földtől mintegy négymilliárd fényévnyire lévő galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok. A nyugat-indiai Púnában működő Inter-University Center for Astronomy and Astrophysics (IUCAA) kutatói Szaraszvatinak nevezték el a szuperklasztert, és a The Astrophysical Journal című folyóiratban számoltak be eredményeikről.
“Ennek a galaktikus szuperhalmaznak a fénye most ért el hozzánk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy tanulmányozzuk a múltját” – húzták alá a kutatók.
Az IUCAA szerint a Szaraszvati egyike a világegyetem peremén található legnagyobb ismert képződményeknek. A 600 millió fényév átmérőjű szuperklaszter nagyjából tízmilliárd éves és több mint tízezer galaxisnak ad otthont. A tanulmány vezető szerzője, Joydeep Bagchi szerint a kutatók a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) keretében fedezték fel a gigantikus képződményt.
A világegyetem jelenleg ismert legnagyobb méretű képződményei a szuperklaszterek, amelyek galaxisokból és galaxishalmazokból állnak. Alakjuk változatos, általában hosszúkás, fonalszerű szerkezetek, amelyek gyakran egymáshoz kapcsolódnak.
Becslések szerint tízmillió szuperklaszter létezik a megfigyelhető világegyetemben. A szuperhalmazok azonosítása, behatárolása segít megérteni, hogy miként fejlődtek a galaxisok. A Hawaii Egyetem csillagászai 2014-ben állapították meg, hogy a Tejútrendszer egy óriási, korábban ismeretlen galaktikus szuperhalmaz “polgára”. Az 520 millió fényév átmérőjű szuperklasztert Laniakeának – hawaii nyelven roppant égboltnak – nevezték el.
