Az atomórák esetében új világrekordot sikerült felállítaniuk a Colorado-i Egyetem és a NIST szabványügyi hivatal kutatóinak. A JILA laborban összerakott időmérő szerkezetük közel 5 milliárd évig a lehető legpontosabb időt mutatja majd egy másodpercen belüli eltéréssel, vagyis elméletben, ha már a Föld keletkezésekor elindult volna egy hasonló szerkezet, mától számítva még 500 millió évig nem mutatna szinte semmi eltérést a valós időhöz képest. Hasonló megfontolások alapján egészen addig működne megbízhatóan a kronométer, amíg a Nap üzemanyaga el nem fogy és vörös óriássá nem fúvódik fel, szóval egész biztosan nem kell aggódni amiatt, hogy esetleg idő előtt újra kelljen kalibrálni.
A szabványos másodperc
1967-ben a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere (SI) a másodperc fogalmát úgy határozta meg, mint a cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartama alapállapotban, két hiperfinom energiaátmenet között. Ez a meghatározás a céziummal működő atomórát teszi elsődleges forrásnak az idő- és frekvenciaméréseknél. Más fizikai mennyiségek, mint például a volt vagy a méter, a saját szabványukban többek között a másodperc meghatározására támaszkodnak.
Ye group and Baxley/JILA
Az extrém pontos atomóra a korábbi rekorddöntő mérőeszközökkel ellentétben nem céziumatomokkal, hanem stronciummal működik, vagyis ilyen értelemben nem számít nemzetközileg sztenderd megoldásnak, ám a stronciumatomok oszcillálása által keltett frekvencia nagyságrendekkel precízebb mérést eredményez, stabilitásban és pontosságban jóval hatékonyabb a céziumos elődöknél.
Ye group and Baxley/JILA
A JILA tudósai a kísérletek során intenzív lézeres fényben mérték meg a stroncium rezgésszámát 100 egymásra helyezett stronciumatomos optikai rácson keresztül, ekkor a vörös lézerrel megcélzott atomok hozzávetőleg 430 trillió rezgést produkáltak másodpercenként. A NIST és JILA égisze alatt projekt vezetője, Jun Ye a következő 5-10 évben további áttörésekre számít az idő mérésében.
