Ritka, 46 millió éves szúnyogfosszíliát írtak le amerikai kutatók, akik első ízben találkoztak a faj egy olyan képviselőjével, amely magát vérrel teleszívva kövesedett meg.
Dale Greenwalt biokémikusnak, a washingtoni Természettudományi Múzeum munkatársának és kollegáinak az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) jelent meg tanulmánya az ősi vérszívóról. A tudósok szerint a vér egy madártól származhatott, ez azonban csak találgatás, mert az őskövületből nem tudtak DNS-t kinyerni. A nyilatkozatok szerint bár Michael Chrichton Őslénypark című regényében is hasonló szúnyogokból kinyert vér segítségével alkotják újra a dinoszauruszokat, valójában már rég bebizonyosodott, hogy a DNS nem marad meg épségben az ilyen hosszú ideje fosszilizálódott tetemekben. Ráadásul ez a szúnyog jó húszmillió évvel később élt, mint a dinoszauruszok.
A legrégebbi szúnyogfosszília több mint kétszer annyi idős a most leírtnál, de nincsenek benne vérnyomok – mutatott rá Greenwalt. A kutatók tömegspektrometriával fedezték fel, hogy a fosszíliában sok a vas, ami vér jelenlétére engedett következtetni. A kiemelkedő mennyiségű vasat (ami az oxigén megkötésére szolgál a vérben) a nőstény szúnyog középbele körül találták meg. Egyes kutatók szerint azonban Greenwalt és csapata elhamarkodták a bejelentést, mert nem zárták ki egyértelműen, hogy valami mást találtak, mint vért.
A lelet egy rovargyűjtő kollekciójából származik, a férfi 25 éve Montana államban találta a fosszíliát.
