Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított “elidegenítési övezetben” a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint. Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt. A fehérorosz Poleszjei Állami Sugárökológiai Rezervátum munkatársainak segítségével a kutatók légi felvételek adatait felhasználva a nagyemlősöket – őzeket, jávorszarvasokat, medvéket és farkasokat – számlálták össze. Télen a hóban talált lábnyomok segítségével számolták össze a különböző fajok egyedeit, és mérték a nyomok sugárszennyezettségét is.
“A Csernobilben látott állatok száma hasonló a sugárszennyeződéstől mentes övezetekben élő populációkéhoz” – mondta Jim Smith, a Portsmouthi Egyetem tanára, a kutatás vezetője. A farkasok száma különösen szembeszökő: hétszer annyi, mint a közeli hasonló méretű természetvédelmi parkokban. Jim Smith szerint ez a vadászat hiányával magyarázható. A professzor szerint a kutatás megmutatta, mi történik az állatvilág megóvásban, “amikor az emberek kikerülnek a képből “. A kutatás azonban nem tért ki a sugárzás hatására az egyes állatok egészségére – hangsúlyozta.
Tim Mousseau, a Dél-karolinai Egyetem tanára, aki hosszú éveket töltött a csernobili övezetben az állatvilág, főként a madárpopulációk tanulmányozásával, úgy vélte, hogy a tanulmány “igen pozitív lépés az atombalesetek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásának tanulmányozása irányában”. Mousseau professzor azonban további kutatásokat szorgalmazott a témakörben.
Jim Smith és csapata a csernobili övezet különböző részeiben élő állatok számát összehasonlítva megállapította, hogy a sugárszennyezett területeken ugyanannyi állat él, mint a kevésbé szennyezett részeken. Tim Mousseau szerint a kutatás csak arra mutatott rá, hogy “a háborítatlanul élő egyes állatpopulációk exponenciálisan növekednek és feltehetően túlszaporodnak a térségben”. Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy csernobili állatok száma eléri a más térségekben élő, ragadozóktól és vadászattól óvott populációk szintjét.
Medvét egyébként tavaly sikerült először megörökíteniük a kutatóknak a területen. Csernobil környékén több mint száz év után sikerült megpillantani egy barna medvét. Az állatról abban a zónában készültek felvételek, amelyet az atomerőműben történt robbanás után lezártak.
